2011. május 25., szerda
Orbán: 75%-os foglalkoztatottság a cél
2011.05.25 19:36
Magyarországon nem reformok végrehajtása, hanem az ország újjászervezése történik, s az embereket a kormány nem arról próbálja meggyőzni, hogy egyes intézkedéseket vagy döntéseket támogassanak, hanem arról, hogy át kell szerveznünk az egész országot - mondta az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megalakulásának 50. évfordulóján rendezett ünnepségen Párizsban.
A magyar miniszterelnök a gazdasági válságkezelésről rendezett kerekasztal-beszélgetésen úgy vélekedett, hogy az elmúlt időszakban nem egyszerűen egy válságot élt a világ, hanem egy olyan periódust, amely megváltoztatta Európa történelmét: az egykori háborús alapú gazdaságot korábban a jóléti gazdaság váltotta fel, amely után most a munkaalapú gazdaság következik.
Ez a fajta látásmód Orbán Viktor szerint elengedhetetlen feltétele a társadalmi támogatás megnyeréséhez a nagy változásokhoz. Véleménye szerint a "reformnyelv egyébként halott" Magyarországon, mert az a politikus, aki arról beszél, hogy valamit szeretne megreformálni, az "politikai öngyilkosságot" követ el. Ennek oka, hogy az elmúlt nyolc évben a kormányok által elindított reformok sorra elbuktak.
A miniszterelnök az ország átszervezésének példájaként említette az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, egy "teljesen új nyugdíjrendszer" létrehozását, a tíz százalékos társasági adókulcs bevezetését, valamint az emberek meggyőzését arról, hogy egyhavi fizetésükről, illetve nyugdíjukról mondjanak le.
Orbán Viktor kiemelte, hogy a munkaalapú gazdaság megteremtéséhez Magyarországon a legfőbb problémát az Európában legalacsonyabb, 56 százalékos foglalkoztatottsági ráta okozza, amit "szégyennek" nevezett. Kormánya fő céljaként a 75 százalékos foglalkoztatottság elérését jelölte meg, amely azt jelenti: minél többeknek vissza kell térniük a munkaerőpiacra, s a kormány feladata számukra megteremteni ehhez az esélyt.
"Ez nem reformnyelv, ez több annál, ez egy új korszaka a történelemnek, legalábbis Európában" - hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette, hogy ehhez mindenekelőtt a politika hitelét kellett visszaszerezni. Ezért a kormány egyik első döntése a parlamenti és az önkormányzati képviselők számának felére csökkentése volt. Ezt követte a kérés - mint a miniszterelnök emlékeztetett - a bankok felé a bankadót, majd a nagyvállalatok felé a válságadót illetően azért, hogy ők is segítsenek és vegyenek részt az ország újjászervezésében. "Természetesen nem voltak boldogok ... de ez az egyetlen mód, amikor politikai hitelt akar magának szerezni az ember" - tette hozzá.
Elmondta, hogy szerencsés és boldog embernek tartja magát, amiért a tavalyi választásokon sikerült kétharmados parlamenti többséget elérnie, ez ugyanis meglátása szerint alapvető feltétele volt a politikai és a gazdasági rendszer újjászervezésének. "Erős politikai vezetés nélkül nem lehet újjászervezni az országot" - zárta hozzászólását Orbán Viktor az MTI tudósítása szerint.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=150051
Magyarországon nem reformok végrehajtása, hanem az ország újjászervezése történik, s az embereket a kormány nem arról próbálja meggyőzni, hogy egyes intézkedéseket vagy döntéseket támogassanak, hanem arról, hogy át kell szerveznünk az egész országot - mondta az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megalakulásának 50. évfordulóján rendezett ünnepségen Párizsban.
A magyar miniszterelnök a gazdasági válságkezelésről rendezett kerekasztal-beszélgetésen úgy vélekedett, hogy az elmúlt időszakban nem egyszerűen egy válságot élt a világ, hanem egy olyan periódust, amely megváltoztatta Európa történelmét: az egykori háborús alapú gazdaságot korábban a jóléti gazdaság váltotta fel, amely után most a munkaalapú gazdaság következik.
Ez a fajta látásmód Orbán Viktor szerint elengedhetetlen feltétele a társadalmi támogatás megnyeréséhez a nagy változásokhoz. Véleménye szerint a "reformnyelv egyébként halott" Magyarországon, mert az a politikus, aki arról beszél, hogy valamit szeretne megreformálni, az "politikai öngyilkosságot" követ el. Ennek oka, hogy az elmúlt nyolc évben a kormányok által elindított reformok sorra elbuktak.
A miniszterelnök az ország átszervezésének példájaként említette az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, egy "teljesen új nyugdíjrendszer" létrehozását, a tíz százalékos társasági adókulcs bevezetését, valamint az emberek meggyőzését arról, hogy egyhavi fizetésükről, illetve nyugdíjukról mondjanak le.
Orbán Viktor kiemelte, hogy a munkaalapú gazdaság megteremtéséhez Magyarországon a legfőbb problémát az Európában legalacsonyabb, 56 százalékos foglalkoztatottsági ráta okozza, amit "szégyennek" nevezett. Kormánya fő céljaként a 75 százalékos foglalkoztatottság elérését jelölte meg, amely azt jelenti: minél többeknek vissza kell térniük a munkaerőpiacra, s a kormány feladata számukra megteremteni ehhez az esélyt.
"Ez nem reformnyelv, ez több annál, ez egy új korszaka a történelemnek, legalábbis Európában" - hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette, hogy ehhez mindenekelőtt a politika hitelét kellett visszaszerezni. Ezért a kormány egyik első döntése a parlamenti és az önkormányzati képviselők számának felére csökkentése volt. Ezt követte a kérés - mint a miniszterelnök emlékeztetett - a bankok felé a bankadót, majd a nagyvállalatok felé a válságadót illetően azért, hogy ők is segítsenek és vegyenek részt az ország újjászervezésében. "Természetesen nem voltak boldogok ... de ez az egyetlen mód, amikor politikai hitelt akar magának szerezni az ember" - tette hozzá.
Elmondta, hogy szerencsés és boldog embernek tartja magát, amiért a tavalyi választásokon sikerült kétharmados parlamenti többséget elérnie, ez ugyanis meglátása szerint alapvető feltétele volt a politikai és a gazdasági rendszer újjászervezésének. "Erős politikai vezetés nélkül nem lehet újjászervezni az országot" - zárta hozzászólását Orbán Viktor az MTI tudósítása szerint.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=150051
2011. március 8., kedd
Angolul keményebb a Matolcsy-csomag
2011.03.07 22:26
A minimálbérnél alacsonyabb összegben maximálnák a munkanélkülieknek fizetett járadékot, és hasonló plafon lenne a szociális segélyekre, most már tényleg megszűnik a MÁV és a Volánok párhuzamossága - egyebek mellett ilyen, magyarul nem olvasható ígéretek szerepelnek a Széll Kálmán-terv angolul megjelent változatában az Index összegzése szerint. A külföldieknek szánt kiadás - szemben a hazai fogyasztásra kiadott csomaggal - méltatja a Bajnai-kormány által végrehajtott kiigazítást, és bemutatja a csomag költségvetésre gyakorolt hatásait (a számok kiszivárogtak ugyan, ám eddig hivatalosan nem erősítették meg azokat). A Portfolio.hu meglátása szerint azért az új dokumentum igazából kevés újdonságot tartalmaz.
2011.03.03 16:20
180 oldalas programot küldött a kormány a külföldi befektetőknek?
Megjelent a strukturális reformokat és költségvetési kiigazítást jelentő Széll Kálmán-terv angol nyelvű verziója a kormány honlapján. A magyar választópolgároknak szánt füzettel szemben ez már több számot és részletet tartalmaz. A dokumentumban kevesebb szó esik a "romeltakarításról", ugyanakkor többször feltűnik benne az "Európai Bizottság" és "a konvergencia" kifejezés - von mérleget az Index.
Az angol változat szerint a múlt kedden nyilvánosságra hozott, ám kevés konkrétumot tartalmazó reformcsomag az Európai Bizottság elvárásai szerint készült. Azt írják, azért van rá szükség, mert a három százalék alatti GDP-arányos idei költségvetési hiány önmagában nem elég ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól.
A nemzetközi közvéleménynek szánt anyag szerint hazánk a válságra egyensúlyjavító intézkedéssel válaszolt, amelyek visszavetették a keresletet és a gazdasági növekedést. A dokumentum a Bajnai-kormány intézkedéseit, így a 13. havi nyugdíj megszüntetését, a svájci nyugdíjindexálás eltörlését és az inflációkövető nyugdíjemelés bevezetését, a 13. havi bérek megszüntetését fontos lépésekként mutatja be (miközben a hazai politikai kommunikációban a kormány visszatérően ostorozza az előző kabinetet).
Eleik dicsérete
Igaz, az angol nyelvű Széll-tervben is megjegyzik, hogy az előző kormány intézkedései csak részlegesen konszolidálták az államháztartást. Ennek mértékét azért jól érzékelteti az írásban található egyik táblázat, amely szerint a magyar kormány 2009-ben közel 400 milliárd, 2010-ben 957 milliárd, 2011-ben 1024 milliárd forintot takarított meg.
Az angol nyelvű változat a magyarhoz képest jóval árnyaltabban fogalmaz, és olyan reformelképzeléseket, mint amilyen "a gyógyszereket felíró orvosok egzotikus üdülőhelyeken szerzett továbbképzéseinek felülvizsgálata" már meg sem említ.
A dokumentumban szereplő számok egyébként már az Orbán-csomag múlt keddi bejelentése előtt kiszivárogtak. Azonban a csomagot bemutató miniszterek akkor nem kommentálták azokat, és nem mutatták be olyan mélységében az elképzeléseket, hogy kiderüljön: konkrétan milyen lépésektől milyen kiadáscsökkenést várnak.
A Széll Kálmán Tervről tudható információk:
Bár az angol nyelvű verzió sem tartalmaz a konkrét intézkedések szintjére lebontott terveket, mindenesetre több derül ki belőle, mint amennyit a kormány a hazai nyilvánosággal múlt héten megosztott.
Vagy a vonat, vagy a busz
Az angol nyelvű összefoglalóból kiderül, hogy megszűnik a közösségi közlekedésben dolgozó alkalmazottak családtagjainak ingyenes utazása, illetve megszüntetik a MÁV és a Volán párhuzamos közlekedését. Ez utóbbi nem újdonság, már 2002-ben megígérte Csillag István, majd minden más közlekedési miniszter, azonban a megvalósítása még egyetlen kormánynak sem sikerült. Ha a kabinet komolyan gondolja azokat a korábbi fideszes ígéreteket, hogy a vasúton nem lesz vonalbezárás, akkor az intézkedés a Volán-járatok számának jelentős csökkenésével járhat (bár kérdés, mit értenek párhuzamos közlekedésen a döntéshozók).
A családtagoknak járó bőkezű kedvezmény a dokumentum szerint indokolatlan, nem úgy a nyugdíjasoké: a 65 év felettieknek maradna az ingyenes közlekedés, ez utóbbihoz egyébként Orbán Viktor is ragaszkodott. A dokumentum szerint a közösségi közlekedés átalakításával 2012-ben 45 milliárdos pozíciójavulás következik be, ez 2013-ra 15 milliárd forinttal 60 milliárdra nő - ez a szám, akárcsak a többi, megegyezik a múlt héten megjelent mutatókkal.
Segélyplafon
Az angol nyelvű intézkedéscsomag szerint a munkanélküli segély plafonja alacsonyabb lenne a mindenkori minimálbérnél (ez most 78 ezer forint). A tervek szerint ezt az elvet pedig minden szociális támogatásra érvényesíteni fogják legkésőbb 2013-ig.
Nem számít újdonságnak, hogy a nyugdíjakat inflációval indexálják tovább, tehát az emelések teljesen függetlenek lesznek a mindenkori gazdasági növekedéstől, amivel a nyugdíjasok a mostani állapothoz képest rosszabbul járnak majd. Ezzel a 2010-es 76 milliárdos megtakarítást 2011-ben 91 milliárdos spórolás követheti. A nyugdíjminimum befagyasztása tavaly 12 milliárdot hozott, erre az évre 25 milliárd pozíciójavulást eredményez a költségvetésben, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatáról azonban nincs szó a dokumentumban. Szintén nem újdonság a családi pótlék és a GYES befagyasztása.
A külföldieknek szánt anyag szerint 12 milliárd forintot takarít meg a kormány a nyugdíjrendszer reformjával, mely jövőre 93 milliárd forintra növekszik, és 2013-ra eléri a 129 milliárd forintot.
Foglalkoztatás, oktatás, gyógyszerkassza és önkormányzatok
A minimálbérnél alacsonyabb összegben maximálnák a munkanélkülieknek fizetett járadékot, és hasonló plafon lenne a szociális segélyekre, most már tényleg megszűnik a MÁV és a Volánok párhuzamossága - egyebek mellett ilyen, magyarul nem olvasható ígéretek szerepelnek a Széll Kálmán-terv angolul megjelent változatában az Index összegzése szerint. A külföldieknek szánt kiadás - szemben a hazai fogyasztásra kiadott csomaggal - méltatja a Bajnai-kormány által végrehajtott kiigazítást, és bemutatja a csomag költségvetésre gyakorolt hatásait (a számok kiszivárogtak ugyan, ám eddig hivatalosan nem erősítették meg azokat). A Portfolio.hu meglátása szerint azért az új dokumentum igazából kevés újdonságot tartalmaz.
2011.03.03 16:20
180 oldalas programot küldött a kormány a külföldi befektetőknek?
Megjelent a strukturális reformokat és költségvetési kiigazítást jelentő Széll Kálmán-terv angol nyelvű verziója a kormány honlapján. A magyar választópolgároknak szánt füzettel szemben ez már több számot és részletet tartalmaz. A dokumentumban kevesebb szó esik a "romeltakarításról", ugyanakkor többször feltűnik benne az "Európai Bizottság" és "a konvergencia" kifejezés - von mérleget az Index.
Az angol változat szerint a múlt kedden nyilvánosságra hozott, ám kevés konkrétumot tartalmazó reformcsomag az Európai Bizottság elvárásai szerint készült. Azt írják, azért van rá szükség, mert a három százalék alatti GDP-arányos idei költségvetési hiány önmagában nem elég ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól.
A nemzetközi közvéleménynek szánt anyag szerint hazánk a válságra egyensúlyjavító intézkedéssel válaszolt, amelyek visszavetették a keresletet és a gazdasági növekedést. A dokumentum a Bajnai-kormány intézkedéseit, így a 13. havi nyugdíj megszüntetését, a svájci nyugdíjindexálás eltörlését és az inflációkövető nyugdíjemelés bevezetését, a 13. havi bérek megszüntetését fontos lépésekként mutatja be (miközben a hazai politikai kommunikációban a kormány visszatérően ostorozza az előző kabinetet).
Eleik dicsérete
Igaz, az angol nyelvű Széll-tervben is megjegyzik, hogy az előző kormány intézkedései csak részlegesen konszolidálták az államháztartást. Ennek mértékét azért jól érzékelteti az írásban található egyik táblázat, amely szerint a magyar kormány 2009-ben közel 400 milliárd, 2010-ben 957 milliárd, 2011-ben 1024 milliárd forintot takarított meg.
Az angol nyelvű változat a magyarhoz képest jóval árnyaltabban fogalmaz, és olyan reformelképzeléseket, mint amilyen "a gyógyszereket felíró orvosok egzotikus üdülőhelyeken szerzett továbbképzéseinek felülvizsgálata" már meg sem említ.
A dokumentumban szereplő számok egyébként már az Orbán-csomag múlt keddi bejelentése előtt kiszivárogtak. Azonban a csomagot bemutató miniszterek akkor nem kommentálták azokat, és nem mutatták be olyan mélységében az elképzeléseket, hogy kiderüljön: konkrétan milyen lépésektől milyen kiadáscsökkenést várnak.
A Széll Kálmán Tervről tudható információk:
Bár az angol nyelvű verzió sem tartalmaz a konkrét intézkedések szintjére lebontott terveket, mindenesetre több derül ki belőle, mint amennyit a kormány a hazai nyilvánosággal múlt héten megosztott.
Vagy a vonat, vagy a busz
Az angol nyelvű összefoglalóból kiderül, hogy megszűnik a közösségi közlekedésben dolgozó alkalmazottak családtagjainak ingyenes utazása, illetve megszüntetik a MÁV és a Volán párhuzamos közlekedését. Ez utóbbi nem újdonság, már 2002-ben megígérte Csillag István, majd minden más közlekedési miniszter, azonban a megvalósítása még egyetlen kormánynak sem sikerült. Ha a kabinet komolyan gondolja azokat a korábbi fideszes ígéreteket, hogy a vasúton nem lesz vonalbezárás, akkor az intézkedés a Volán-járatok számának jelentős csökkenésével járhat (bár kérdés, mit értenek párhuzamos közlekedésen a döntéshozók).
A családtagoknak járó bőkezű kedvezmény a dokumentum szerint indokolatlan, nem úgy a nyugdíjasoké: a 65 év felettieknek maradna az ingyenes közlekedés, ez utóbbihoz egyébként Orbán Viktor is ragaszkodott. A dokumentum szerint a közösségi közlekedés átalakításával 2012-ben 45 milliárdos pozíciójavulás következik be, ez 2013-ra 15 milliárd forinttal 60 milliárdra nő - ez a szám, akárcsak a többi, megegyezik a múlt héten megjelent mutatókkal.
Segélyplafon
Az angol nyelvű intézkedéscsomag szerint a munkanélküli segély plafonja alacsonyabb lenne a mindenkori minimálbérnél (ez most 78 ezer forint). A tervek szerint ezt az elvet pedig minden szociális támogatásra érvényesíteni fogják legkésőbb 2013-ig.
Nem számít újdonságnak, hogy a nyugdíjakat inflációval indexálják tovább, tehát az emelések teljesen függetlenek lesznek a mindenkori gazdasági növekedéstől, amivel a nyugdíjasok a mostani állapothoz képest rosszabbul járnak majd. Ezzel a 2010-es 76 milliárdos megtakarítást 2011-ben 91 milliárdos spórolás követheti. A nyugdíjminimum befagyasztása tavaly 12 milliárdot hozott, erre az évre 25 milliárd pozíciójavulást eredményez a költségvetésben, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatáról azonban nincs szó a dokumentumban. Szintén nem újdonság a családi pótlék és a GYES befagyasztása.
A külföldieknek szánt anyag szerint 12 milliárd forintot takarít meg a kormány a nyugdíjrendszer reformjával, mely jövőre 93 milliárd forintra növekszik, és 2013-ra eléri a 129 milliárd forintot.
Foglalkoztatás, oktatás, gyógyszerkassza és önkormányzatok
A foglalkoztatás és a munkapiaci változások 195 milliárd forintos egyenlegjavulást eredményeznek jövőre, ezen a soron 2013-ra 213 milliárd forintra duzzad a megtakarítás.
A felsőoktatás terülén 12 milliárdot spórolna a kabinet jövőre, ez 26 milliárddal forinttal duzzadna 2013-ra, az operatív lépések azonban homályban maradnak. A kormány tervei szerint teljes karokat zárnának be az egyetemeken és a finanszírozott képzések teljes költségét meg kellene téríteni a hallgatóknak.
Az összességében 350 milliárdos kiadást közelítő gyógyszerkasszán 2012-ben 83 milliárdot vágnak, a 2013-as egyenleg 120 milliárdos megtakarítást mutat majd, ami megegyezik a múlt héten kiszivárgott előrejelzéssel.
2012-ben 32 milliárd forinttal csökken az önkormányzatok finanszírozása, ez közel négyszeresére, 122 milliárdra duzzadna a következő évre. A dokumentum azt a már bejelentett elvet is rögzíti, miszerint a helyhatóságok csak az NGM engedélyével vehetnének fel hitelt.
Az írásban arról is lehet olvasni, hogy ha a kormány nem lépi meg a strukturális átalakításokat, az veszélyezteti a Széchenyi-terv forrásait. Ha ugyanis az Európai Bizottság megállapítja, hogy hazánk nem tett megfelelő lépéseket, úgy dönthet, hogy felfüggeszti a fejlesztési forrásokat. A csomag nélkül a GDP-arányos költségvetési hiány 2012-ben 4,5 százalék, 2013-ban 5,2 százalék és 2014-ben 4,9 százalék lett volna.
Az angol nyelvű verzió részletesebb, mint az a vázlat, amit Matolcsy György előadott, de nem jelent érdemi újdonságot a később megjelent információkhoz képest. A vasúti kedvezmények esetében például tudhattuk, hogy az összes utazási kedvezmény (kivéve az időskorúak kedvezménye) felülvizsgálatra kerül, és a kedvezmények nyújtása a jövőben üzleti alapon történhet meg. A MÁV és a Volánok közötti integráció terve szintén ismert volt. A passzív munkaerőpiaci juttatások visszafogásának szándékáról szóló hírek is megérkeztek még a Széll Kálmán Terv bejelentésének délutánján.
A mostani dokumentumban inkább a politikai kommunikációs különbségek érdemelnek figyelmet, például hogy a Bajnai-kormány érdemeinek elismerése már-már rendszeres eleme lett a külföldi befektetők felé intézett megszólalásoknak, illetve hogy megerősítést nyert: az Európai Unió elvárásai érvényesülnek a tervben. Ennek kapcsán különösen az lehet a fontos, hogy az EU annyira elégedetlen volt az eddig folytatott gazdaságpolitikával, hogy a közösségi támogatások felfüggesztésének a lehetősége is felmerült.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=146368
2011. március 1., kedd
Matolcsy György bemutatta a csomagot: marad a bankadó
2011.03.01 11:47
A kormány a gazdasági helyzetet látva három forgatókönyvet mérlegelt, végül a sokrétű szerkezeti reformokat tartalmazó Széll Kálmán Programot választotta, amely 2014-re a GDP 70%-a alá mérsékli Magyarország államadósságát - jelezte a mai programot bemutató beszédében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Egyértelműsítette, hogy a bankadónak nevezett teher 2012-ben is teljes összegű marad (nem feleződik a korábbi tervekkel ellentétben). Szavai szerint "nem tudunk mást ajánlani", mivel nem tudtak megegyezni másról a bankokkal. A miniszter bejelentette azt is, hogy a kormány visszavesz a korábbi társasági adócsökkentési tervéből, azaz 2013-tól nem csökken minden árbevétel-tartományban 19%-ról 10%-ra a társasági nyereségadó kulcsa, csak az 500 millió forint árbevétel alatti tartományra lesz érvényes 2014-ig.
Ebből a két részből adódik a kormány új, Államadósság-csökkentő Alapra keresztelt tétele, az ide érkező befizetések két év alatt összesen 220 milliárd forinttal javítják az államháztartás a következő két évben. Vagyis ez az új alap nem keverendő össze a "Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal" (!), tehát tévesek voltak azok a korábbi értelmezések, miszerint a kormány újabb 220 milliárd forintot költene a pénztári nyugdíjvagyonból.
Miről beszélt Matolcsy?
Matolcsy György beszéde elején azt ismertette, hogy a kormány milyen döntési alternatívák közül választott:
1.) 2012-ig leszorítják az államháztartási hiányt, de utána akár 4-6%-ig is engedik visszaemelkedni azt abban bízva, hogy "ezt talán a világ is elviseli". Ezt a forgatókönyvet elvetették, mert "kockázatos, kalandor".
2.) A nyugdíjrendszer reformja keretében az államhoz kerülő magánnyugdíjpénztári vagyont 4-5 év alatt feléli a kormány, azaz az adott évek költségvetési hiányainak mérséklésére fordítja. Ez "a jövőt felélő pazarló forgatókönyv lenne".
3.) A valódi bajainkat, a problémát gyökerét kezelő, szerkezeti reformok sokaságát tartalmazó program irányába indul el a kormány. Matolcsy egyértelműsítette: ez a kormány ezt az utat választotta.
Itt vannak a számok!
A kiosztott anyag és Matolcsy György szavai szerint:
- a kormány 2012-ben is 180 milliárd forintos bevétellel számol a bankadó esetében (ez 90 milliárd forinttal javítja az államháztartást a korábbi feltételezésekhez képest) és
- 2013-tól - a korábbi kormányzati ígéretekkel szemben - nem csökken általánosan 10%-ra a társasági adó kulcsa (a kedvezményes kulcs csak az 500 millió forint alatti árbevétel-tartományban marad). Visszavett tehát a kormány az adócsökkentési elképzeléseiből, és ez a tájékoztatás szerint 120 milliárd forintttal segíti az államháztartás bevételi oldalát. További bevételnövelő intézkedésként egyedül a 2013-tól bevezetendő elektronikus útdíjat tartalmazza a program.
- ez a két összeg adja ki az új, Államadósság-csökkentő Alap sort (két év alatt 220 milliárd forintos kumulált egynlegjavulás). Ez egy bevétel, ami a másik oldalon nem jár kiadásnöveléssel, így csökkenti a költségvetés hiányát és ezen keresztül csökkentheti az államadósságot.
A kormány a gazdasági helyzetet látva három forgatókönyvet mérlegelt, végül a sokrétű szerkezeti reformokat tartalmazó Széll Kálmán Programot választotta, amely 2014-re a GDP 70%-a alá mérsékli Magyarország államadósságát - jelezte a mai programot bemutató beszédében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Egyértelműsítette, hogy a bankadónak nevezett teher 2012-ben is teljes összegű marad (nem feleződik a korábbi tervekkel ellentétben). Szavai szerint "nem tudunk mást ajánlani", mivel nem tudtak megegyezni másról a bankokkal. A miniszter bejelentette azt is, hogy a kormány visszavesz a korábbi társasági adócsökkentési tervéből, azaz 2013-tól nem csökken minden árbevétel-tartományban 19%-ról 10%-ra a társasági nyereségadó kulcsa, csak az 500 millió forint árbevétel alatti tartományra lesz érvényes 2014-ig.
Ebből a két részből adódik a kormány új, Államadósság-csökkentő Alapra keresztelt tétele, az ide érkező befizetések két év alatt összesen 220 milliárd forinttal javítják az államháztartás a következő két évben. Vagyis ez az új alap nem keverendő össze a "Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal" (!), tehát tévesek voltak azok a korábbi értelmezések, miszerint a kormány újabb 220 milliárd forintot költene a pénztári nyugdíjvagyonból.
Miről beszélt Matolcsy?
Matolcsy György beszéde elején azt ismertette, hogy a kormány milyen döntési alternatívák közül választott:
1.) 2012-ig leszorítják az államháztartási hiányt, de utána akár 4-6%-ig is engedik visszaemelkedni azt abban bízva, hogy "ezt talán a világ is elviseli". Ezt a forgatókönyvet elvetették, mert "kockázatos, kalandor".
2.) A nyugdíjrendszer reformja keretében az államhoz kerülő magánnyugdíjpénztári vagyont 4-5 év alatt feléli a kormány, azaz az adott évek költségvetési hiányainak mérséklésére fordítja. Ez "a jövőt felélő pazarló forgatókönyv lenne".
3.) A valódi bajainkat, a problémát gyökerét kezelő, szerkezeti reformok sokaságát tartalmazó program irányába indul el a kormány. Matolcsy egyértelműsítette: ez a kormány ezt az utat választotta.
Itt vannak a számok!
A kiosztott anyag és Matolcsy György szavai szerint:
- a kormány 2012-ben is 180 milliárd forintos bevétellel számol a bankadó esetében (ez 90 milliárd forinttal javítja az államháztartást a korábbi feltételezésekhez képest) és
- 2013-tól - a korábbi kormányzati ígéretekkel szemben - nem csökken általánosan 10%-ra a társasági adó kulcsa (a kedvezményes kulcs csak az 500 millió forint alatti árbevétel-tartományban marad). Visszavett tehát a kormány az adócsökkentési elképzeléseiből, és ez a tájékoztatás szerint 120 milliárd forintttal segíti az államháztartás bevételi oldalát. További bevételnövelő intézkedésként egyedül a 2013-tól bevezetendő elektronikus útdíjat tartalmazza a program.
- ez a két összeg adja ki az új, Államadósság-csökkentő Alap sort (két év alatt 220 milliárd forintos kumulált egynlegjavulás). Ez egy bevétel, ami a másik oldalon nem jár kiadásnöveléssel, így csökkenti a költségvetés hiányát és ezen keresztül csökkentheti az államadósságot.
Matolcsy szavai szerint így 2012-ig a kiigazító csomag négyötöde adódik kiadáscsökkentésekből, 2013-2014-ben pedig mintegy háromnegyede jön majd ebből a forrásból.
A nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint a Széll Kálmán Terv jövőre 550 milliárd forinttal, 2013-ban 900 milliárd forinttal javítja az államháztartás egyenlegét.
A nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint a Széll Kálmán Terv jövőre 550 milliárd forinttal, 2013-ban 900 milliárd forinttal javítja az államháztartás egyenlegét.
Mivel számol a kormány?
Matolcsy megerősítette: a magyar gazdaság növekedési üteme közép távon a 4-6%-os tartományba emelkedik és a ciklus végére 300 ezerrel emelkedik a foglalkoztatás. Szavai szerint nem igaz az, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme csak 1%-os lenne.
A kormány tervei szerint az idei 2,94%-os GDP arányos államháztartási hiány 2012-ben 2,5%-ra, 2013-ban 2,2%-ra, majd 2014-ben 1,9%-ra mérséklődik - ez áll a ma bejelentett, Széll Kálmán Program névre hallgató intézkedéscsomagban. A terv szerint a 2010 végi 80%-os GDP-arányos bruttó államadósság idén év végére 75%-ra, 2012 végére 72% körülre, 2013 végére 69% körülre, majd 2014 végére 66% körülre mérséklődik.
A Széll Kálmán Program fontosabb részletei:
Munkaerőpiac
- olyan közmunkaprogramok indulnak, amelyek sok ember munkáját igénylik és régóta halogatott problémákat oldanak meg (gátak, víztározók, belvízelvezető csatornák megépítése), 2011. július 1-ig elkészül a beruházások terve, szeptembertől megindulnak a munkák és a teljes rendszer jövő január elsejével áll fel,
- új munkaerő-kölcsönzési rendszert alakít ki a kormány, magánvállalkozások részére is megnyitja a kormány az utat, hogy közmunkásokat foglalkoztathassanak,
- egyéni közmunkaprogramok is indulnak.
Nyugdíjrendszer
- a rokkanttá nyilvánítás rendszerének átalakítása július elsején indul,
- jövő január elsejéig új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében méltányos módon felülvizsgálja a kormányzati szerv a korábbi minősítéseket és ezzel párhuzamosan januártól elindul a közmunkák új rendszere,
- "Nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítunk. Ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet - a nők 40 éves munkaviszonya kivételével - amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek" - áll a dokumentumban. Ez összhangban van azzal a tegnap esti sajtóértesüléssel, hogy a korengedményes nyugdíj megszűnik (pl. a rendőrségnél, honvédelemben, stb.), ennek módjait július 1-ig dolgozzák ki. "Ezeken a területeken új életpálya modelleket kell kialakítani" jegyzi meg a dokumentum. A kormány emellett egységes nyugdíjszámítási rendszert tervez bevezetni, azaz mindenki egységes számítási mód szerint mehet nyugdíjba. A cél, hogy a nyugdíjkassza egyensúlyba kerül: a járulékbefizetésekből teljes mértékben fedezhetőek lesznek a nyugdíjak. Az új nyugdíjrendszer szabályait idén év gégéig alkotja meg a kormány és jövő januártól lép életbe.
- Szintén július elsejéig a kormány felülvizsgálja a táppénz-folyósítás szabályait és javaslatot tesz azok átalakítására és cél a csalások kiszűrése büntetőjogi szabályozással is.
Közösségi Közlekedés
- A kormány idén év végéig kidolgozza a MÁV adósságátrendezésének és átszervezésének tervét, és a program szerint "az állam rendezi a MÁV 300 milliárdos tartozását" és úgy szervezi át a vasúti közlekedést, hogy a társaság önfenntartóvá váljon. Az átszervezés keretében csökkenni fog a teljes árú menetjegyek ára és áttekinti a kormány a kedvezmények rendszerét is. Az új díj- és kedvezményrendszer 2012 januártól lép életbe.
- A használatarányos elektronikus útdíjat 2013 január elsejétől vezeti be a kormány.
2012 január elsejéig megalakul a Nemzeti Közlekedési Társaság.
Oktatásügy
- Az államnak vissza kell térnie az oktatás világába - olvasható a dokumentumban, de konkrétumokat nem említ.
- Új köz- és felsőoktatási törvény lép életbe 2012 szeptember elsején, a tankötelezettség akkortól 18-ról 15 évre mérséklődik.
Egészségügy
- A gyógyszertámogatások rendszerét úgy tervezi átalakítani a kormány július elsejétől (a konzultáció április elsejétől indul), hogy "a gyógyszerek ára ne emelkedjen, de az adófizetők pénzéből kevesebbet kelljen költeni rá" - olvasható az anyagban. Mindezt többlépcsős folyamatban kell elvégezni. Az anyag az orvos látogatói rendszerbeli módosításra is céloz konkrétumok említése nélkül.
Háztartások segítése
- A rezsiköltségek idén év végéig szóló befagyasztásának lehetőségéről szóló programot júliusig kidolgozza a kormány
Állam magán (is) kezdi a spórolást
- A miniszterek és politikai államtitkárok a nekik járó bér 85%-át veszik csak föl és a bérük nem emelkedik, jutalmat, prémiumot mindaddig nem kapnak, amíg az államadósság a GDP 65%-a alá nem csökken, ugyaneddig az időpontig az állami vezetők évi szabadsága 40 napról 20 napra csökken.
- Befagyasztja a kormány a parlamenti pártok nominális támogatását a 2011-es szinten.
- Az új alkotmányban megjelenik az adósságfék (a GDP arányában meghatározott maximális adósságarány, ezt konkrétan nem tartalmazza a mostani dokumentum).
- Július 1-ig elfogadja a parlament az új közbeszerzési törvényt,
- 2014-től 200 főre csökken a megválasztandó parlament létszáma.
Vállalkozások
- A kormány december végéig megalkotja azokat a további lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterheit csökkenti (konkrétumok nincsenek).
- Szintén idén év végéig megalkotja azokat a jogszabályokat a parlament, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsítása és átláthatóvá tétele révén csökkentik a vállalkozások terheit.
- Bár a 2011-es költségvetés kitekintő részében 2012-re a bankadó megfelezésével számolt a kormány, de az államháztartási egyensúlyjavítás érdekében most úgy döntött, hogy 2012-ben még a 2011-ben is beszedendő összeget (mintegy 180 milliárd forint) fogja beszedni ilyen különadóként. Szintén változtatott a kormány a társasági adócsökkentéssel kapcsolatos tervén: eddig azt tervezte, hogy 2013-tól egységesen 10%-ra csökken a társasági nyereségadó kulcsa (most 500 millió forint alatti tartományra már így van). A kormány most úgy döntött, hogy 2013-ban és 2014-ben még fennmarad a két kulcs, azaz nem csökkenti 19%-ról 10%-ra a nyereségadó kulcsát, de az 500 millió forintos nyereségig fennmarad a 10%-os kulcs.
Államadósság-csökkentő alap
- A kormány a bankadó 2012-ben teljes összegű fenntartásából, a társasági nyereségadó-csökkentés módosításából, illetve az útdíjakból származó bevételekből javítja az államháztartás egyensúlyát (kvázi nem költi el ezeket az összegeket a kormány). A kommunikáció szerint ezek a bevételek a 2012 januárjától létrehozandó Államadósság-csökkentő alapba kerülnek. Ezek összege tehát 2012-ben 90 milliárd, 2013-ban és 2014-ben 220-220 milliárd forintot tesz ki.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=146059
Matolcsy megerősítette: a magyar gazdaság növekedési üteme közép távon a 4-6%-os tartományba emelkedik és a ciklus végére 300 ezerrel emelkedik a foglalkoztatás. Szavai szerint nem igaz az, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme csak 1%-os lenne.
A kormány tervei szerint az idei 2,94%-os GDP arányos államháztartási hiány 2012-ben 2,5%-ra, 2013-ban 2,2%-ra, majd 2014-ben 1,9%-ra mérséklődik - ez áll a ma bejelentett, Széll Kálmán Program névre hallgató intézkedéscsomagban. A terv szerint a 2010 végi 80%-os GDP-arányos bruttó államadósság idén év végére 75%-ra, 2012 végére 72% körülre, 2013 végére 69% körülre, majd 2014 végére 66% körülre mérséklődik.
A Széll Kálmán Program fontosabb részletei:
Munkaerőpiac
- olyan közmunkaprogramok indulnak, amelyek sok ember munkáját igénylik és régóta halogatott problémákat oldanak meg (gátak, víztározók, belvízelvezető csatornák megépítése), 2011. július 1-ig elkészül a beruházások terve, szeptembertől megindulnak a munkák és a teljes rendszer jövő január elsejével áll fel,
- új munkaerő-kölcsönzési rendszert alakít ki a kormány, magánvállalkozások részére is megnyitja a kormány az utat, hogy közmunkásokat foglalkoztathassanak,
- egyéni közmunkaprogramok is indulnak.
Nyugdíjrendszer
- a rokkanttá nyilvánítás rendszerének átalakítása július elsején indul,
- jövő január elsejéig új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében méltányos módon felülvizsgálja a kormányzati szerv a korábbi minősítéseket és ezzel párhuzamosan januártól elindul a közmunkák új rendszere,
- "Nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítunk. Ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet - a nők 40 éves munkaviszonya kivételével - amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek" - áll a dokumentumban. Ez összhangban van azzal a tegnap esti sajtóértesüléssel, hogy a korengedményes nyugdíj megszűnik (pl. a rendőrségnél, honvédelemben, stb.), ennek módjait július 1-ig dolgozzák ki. "Ezeken a területeken új életpálya modelleket kell kialakítani" jegyzi meg a dokumentum. A kormány emellett egységes nyugdíjszámítási rendszert tervez bevezetni, azaz mindenki egységes számítási mód szerint mehet nyugdíjba. A cél, hogy a nyugdíjkassza egyensúlyba kerül: a járulékbefizetésekből teljes mértékben fedezhetőek lesznek a nyugdíjak. Az új nyugdíjrendszer szabályait idén év gégéig alkotja meg a kormány és jövő januártól lép életbe.
- Szintén július elsejéig a kormány felülvizsgálja a táppénz-folyósítás szabályait és javaslatot tesz azok átalakítására és cél a csalások kiszűrése büntetőjogi szabályozással is.
Közösségi Közlekedés
- A kormány idén év végéig kidolgozza a MÁV adósságátrendezésének és átszervezésének tervét, és a program szerint "az állam rendezi a MÁV 300 milliárdos tartozását" és úgy szervezi át a vasúti közlekedést, hogy a társaság önfenntartóvá váljon. Az átszervezés keretében csökkenni fog a teljes árú menetjegyek ára és áttekinti a kormány a kedvezmények rendszerét is. Az új díj- és kedvezményrendszer 2012 januártól lép életbe.
- A használatarányos elektronikus útdíjat 2013 január elsejétől vezeti be a kormány.
2012 január elsejéig megalakul a Nemzeti Közlekedési Társaság.
Oktatásügy
- Az államnak vissza kell térnie az oktatás világába - olvasható a dokumentumban, de konkrétumokat nem említ.
- Új köz- és felsőoktatási törvény lép életbe 2012 szeptember elsején, a tankötelezettség akkortól 18-ról 15 évre mérséklődik.
Egészségügy
- A gyógyszertámogatások rendszerét úgy tervezi átalakítani a kormány július elsejétől (a konzultáció április elsejétől indul), hogy "a gyógyszerek ára ne emelkedjen, de az adófizetők pénzéből kevesebbet kelljen költeni rá" - olvasható az anyagban. Mindezt többlépcsős folyamatban kell elvégezni. Az anyag az orvos látogatói rendszerbeli módosításra is céloz konkrétumok említése nélkül.
Háztartások segítése
- A rezsiköltségek idén év végéig szóló befagyasztásának lehetőségéről szóló programot júliusig kidolgozza a kormány
Állam magán (is) kezdi a spórolást
- A miniszterek és politikai államtitkárok a nekik járó bér 85%-át veszik csak föl és a bérük nem emelkedik, jutalmat, prémiumot mindaddig nem kapnak, amíg az államadósság a GDP 65%-a alá nem csökken, ugyaneddig az időpontig az állami vezetők évi szabadsága 40 napról 20 napra csökken.
- Befagyasztja a kormány a parlamenti pártok nominális támogatását a 2011-es szinten.
- Az új alkotmányban megjelenik az adósságfék (a GDP arányában meghatározott maximális adósságarány, ezt konkrétan nem tartalmazza a mostani dokumentum).
- Július 1-ig elfogadja a parlament az új közbeszerzési törvényt,
- 2014-től 200 főre csökken a megválasztandó parlament létszáma.
Vállalkozások
- A kormány december végéig megalkotja azokat a további lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterheit csökkenti (konkrétumok nincsenek).
- Szintén idén év végéig megalkotja azokat a jogszabályokat a parlament, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsítása és átláthatóvá tétele révén csökkentik a vállalkozások terheit.
- Bár a 2011-es költségvetés kitekintő részében 2012-re a bankadó megfelezésével számolt a kormány, de az államháztartási egyensúlyjavítás érdekében most úgy döntött, hogy 2012-ben még a 2011-ben is beszedendő összeget (mintegy 180 milliárd forint) fogja beszedni ilyen különadóként. Szintén változtatott a kormány a társasági adócsökkentéssel kapcsolatos tervén: eddig azt tervezte, hogy 2013-tól egységesen 10%-ra csökken a társasági nyereségadó kulcsa (most 500 millió forint alatti tartományra már így van). A kormány most úgy döntött, hogy 2013-ban és 2014-ben még fennmarad a két kulcs, azaz nem csökkenti 19%-ról 10%-ra a nyereségadó kulcsát, de az 500 millió forintos nyereségig fennmarad a 10%-os kulcs.
Államadósság-csökkentő alap
- A kormány a bankadó 2012-ben teljes összegű fenntartásából, a társasági nyereségadó-csökkentés módosításából, illetve az útdíjakból származó bevételekből javítja az államháztartás egyensúlyát (kvázi nem költi el ezeket az összegeket a kormány). A kommunikáció szerint ezek a bevételek a 2012 januárjától létrehozandó Államadósság-csökkentő alapba kerülnek. Ezek összege tehát 2012-ben 90 milliárd, 2013-ban és 2014-ben 220-220 milliárd forintot tesz ki.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=146059
2011. január 27., csütörtök
Matolcsy újabb részleteket árult el a reformprogramból
2011.01.27 17:42
A kormány február 16-án tárgyalja első olvasatban a Növekedési és Stabilitási Programot, amelynek a ciklus végére kell biztosítania a 600-650 milliárd forintos megtakarítást- jelentette ki Matolcsy György az MTI tudósítása szerint. Matolcsy György szerint minden várakozást felülmúlóan sokan döntöttek úgy, hogy az állami nyugdíjrendszert választják.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón kifejtette: ahhoz, hogy Magyarországon 2013-14-re biztonságosan, közép távon fenntarthatóan 3 százalék alatt legyen az államháztartás hiánya, szükség van a Növekedési és Stabilitási Programra, amely a növekedésre helyezi a hangsúlyt.
Hozzátette: 2013-ra a költségvetést a programnak legalább 600-650 milliárd forinttal kell konszolidálnia, ebből 2012-ben az összegnek nagyjából a felére van szükség, de 2011-ben is "valamit hoznia kell" az új programnak.
A kormány február 28-án véglegesíti a programot - fűzte hozzá a miniszter.
Matolcsy György szerint az ország "nagy dobás előtt áll". Hozzátette: Magyarország óriási sikert ért el azzal, hogy tavaly 3,8 százalékra csökkentette a hiányt. Most már mindenki, aki "aggódott, vagy nem hitt benne" tudja, hogy idén 3 százalék alatt lesz a hiány, sőt az állami pillérbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagok vagyonának beszámításával "szufficites lesz Magyarország büdzséje" - fűzte hozzá.
Úgy vélekedett: most már azt is mindenki látja, hogy Magyarország "rendkívüli módon" elkötelezett az államadósság 70 százalék alá csökkentése mellett a ciklus végére.
Az ország úton van egy olyan helyzet felé, amelyben mindenki számára világossá válik, hogy egy új sikertörténet bontakozik ki Közép-Európában - fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette: ehhez nagy szükség van egy átfogó, kiérlelt, súlyos döntéseket is tartalmazó strukturális reformra.
A nemzetgazdasági miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón a magánnyugdíjpénztár-választásról szóló határidő hétfői lejártával kapcsolatos kérdésre válaszolva aláhúzta: a jelenlegi adatok szerint a 3,1 millió magánnyugdíj-pénztári tag 2 százaléka körül lesz azok száma, akik a magánpénztárakban való maradás mellett döntenek.
Úgy vélekedett: ez a szám lényegesen alacsonyabb annál, mint amelyek az előrejelzésekben megfogalmazódtak; a kormány legfeljebb 10 százalékos maradói részaránnyal számolt, a más számítások 3-5 százalék közötti arányt valószínűsítettek.
Matolcsy György felidézte, hogy a legutóbbi hírek szerint 58 ezer azok száma, akik a magánynyugdíj-pénztári rendszert választották. Lehetségesnek nevezte, hogy a két további munkanapon a maradók számra meghaladja a 60 ezret.
A miniszter szerint mindenki számára egyértelmű az üzenet: volt döntési lehetőség, hiszen több 10 ezren maradnak a magánnyugdíj-pénztári rendszerben, de a döntő többség hosszú távú, racionális, érzelmektől mentes döntést hozott, azzal, hogy visszatér a nemzeti szolidaritást is jelentő állami nyugdíjrendszerbe.
A reálhozamokat február végéig számítják ki - hívta fel a figyelmet azzal, hogy arról az érintettek dönthetnek, a hozamot felveszik-e, átviszik-e önkéntes, vagy az állami nyugdíjpénztárba.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=144675
A kormány február 16-án tárgyalja első olvasatban a Növekedési és Stabilitási Programot, amelynek a ciklus végére kell biztosítania a 600-650 milliárd forintos megtakarítást- jelentette ki Matolcsy György az MTI tudósítása szerint. Matolcsy György szerint minden várakozást felülmúlóan sokan döntöttek úgy, hogy az állami nyugdíjrendszert választják.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón kifejtette: ahhoz, hogy Magyarországon 2013-14-re biztonságosan, közép távon fenntarthatóan 3 százalék alatt legyen az államháztartás hiánya, szükség van a Növekedési és Stabilitási Programra, amely a növekedésre helyezi a hangsúlyt.
Hozzátette: 2013-ra a költségvetést a programnak legalább 600-650 milliárd forinttal kell konszolidálnia, ebből 2012-ben az összegnek nagyjából a felére van szükség, de 2011-ben is "valamit hoznia kell" az új programnak.
A kormány február 28-án véglegesíti a programot - fűzte hozzá a miniszter.
Matolcsy György szerint az ország "nagy dobás előtt áll". Hozzátette: Magyarország óriási sikert ért el azzal, hogy tavaly 3,8 százalékra csökkentette a hiányt. Most már mindenki, aki "aggódott, vagy nem hitt benne" tudja, hogy idén 3 százalék alatt lesz a hiány, sőt az állami pillérbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagok vagyonának beszámításával "szufficites lesz Magyarország büdzséje" - fűzte hozzá.
Úgy vélekedett: most már azt is mindenki látja, hogy Magyarország "rendkívüli módon" elkötelezett az államadósság 70 százalék alá csökkentése mellett a ciklus végére.
Az ország úton van egy olyan helyzet felé, amelyben mindenki számára világossá válik, hogy egy új sikertörténet bontakozik ki Közép-Európában - fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette: ehhez nagy szükség van egy átfogó, kiérlelt, súlyos döntéseket is tartalmazó strukturális reformra.
A nemzetgazdasági miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón a magánnyugdíjpénztár-választásról szóló határidő hétfői lejártával kapcsolatos kérdésre válaszolva aláhúzta: a jelenlegi adatok szerint a 3,1 millió magánnyugdíj-pénztári tag 2 százaléka körül lesz azok száma, akik a magánpénztárakban való maradás mellett döntenek.
Úgy vélekedett: ez a szám lényegesen alacsonyabb annál, mint amelyek az előrejelzésekben megfogalmazódtak; a kormány legfeljebb 10 százalékos maradói részaránnyal számolt, a más számítások 3-5 százalék közötti arányt valószínűsítettek.
Matolcsy György felidézte, hogy a legutóbbi hírek szerint 58 ezer azok száma, akik a magánynyugdíj-pénztári rendszert választották. Lehetségesnek nevezte, hogy a két további munkanapon a maradók számra meghaladja a 60 ezret.
A miniszter szerint mindenki számára egyértelmű az üzenet: volt döntési lehetőség, hiszen több 10 ezren maradnak a magánnyugdíj-pénztári rendszerben, de a döntő többség hosszú távú, racionális, érzelmektől mentes döntést hozott, azzal, hogy visszatér a nemzeti szolidaritást is jelentő állami nyugdíjrendszerbe.
A reálhozamokat február végéig számítják ki - hívta fel a figyelmet azzal, hogy arról az érintettek dönthetnek, a hozamot felveszik-e, átviszik-e önkéntes, vagy az állami nyugdíjpénztárba.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=144675
2011. január 21., péntek
Készülőben a megszorult adósok megmentője
2011.01.21 09:50
Az utolsó simításokat végzi a Nemzetgazdasági Minisztérium a nemzeti eszközkezelő társaságról szóló törvényen - közölte tegnap Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Magyar Nemzet tudósítása szerint.
Bár konkrétumokat továbbra sem tudni, a napilap szerint a nemzeti eszközkezelő felállításának célja a korábbi hírekkel összhangban az, hogy bedőlt hiteleik miatt az adósok ne kerüljenek az utcára, hanem bérlőként találjanak maguknak új otthont, és később ismét lakástulajdonossá váljanak.
A Magyar Nemzet emlékeztet: Orbán Viktor miniszterelnök decemberben a köztelevízióban úgy fogalmazott, tervei szerint 2011 első negyedévében jelentős államadósság-csökkentést hajtanak végre, ekkor átmenetileg nő majd a bizalom hazánk iránt, ezt követően ismét államadósságot csökkentenek, és ekkor jöhet el az eszközkezelő felállításának pillanata.
Navracsics Tibor tegnapi - a Magyar Nemzet által hivatkozott - bejelentése szerint a nemzetgazdasági minisztériumnál a jogszabály szövegének finomítása folyik.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=144403
Az utolsó simításokat végzi a Nemzetgazdasági Minisztérium a nemzeti eszközkezelő társaságról szóló törvényen - közölte tegnap Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Magyar Nemzet tudósítása szerint.
Bár konkrétumokat továbbra sem tudni, a napilap szerint a nemzeti eszközkezelő felállításának célja a korábbi hírekkel összhangban az, hogy bedőlt hiteleik miatt az adósok ne kerüljenek az utcára, hanem bérlőként találjanak maguknak új otthont, és később ismét lakástulajdonossá váljanak.
A Magyar Nemzet emlékeztet: Orbán Viktor miniszterelnök decemberben a köztelevízióban úgy fogalmazott, tervei szerint 2011 első negyedévében jelentős államadósság-csökkentést hajtanak végre, ekkor átmenetileg nő majd a bizalom hazánk iránt, ezt követően ismét államadósságot csökkentenek, és ekkor jöhet el az eszközkezelő felállításának pillanata.
Navracsics Tibor tegnapi - a Magyar Nemzet által hivatkozott - bejelentése szerint a nemzetgazdasági minisztériumnál a jogszabály szövegének finomítása folyik.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=144403
2011. január 19., szerda
Bő 600 milliárdos hiánycsökkentés jöhet a februári programmal
2011.01.19 14:57
Az idei évben a GDP 1%-át, 2012-ben és 2013-ban annak mintegy 2%-át kitevő, azaz összességében 600-660 milliárd forintot elérő államháztartási hiánycsökkentést tartalmazhat a kormány által februárban bejelentendő intézkedéssorozat - jelezte a Dow Jones hírügynökségnek az Euromoney bécsi konferenciája keretében Nátrán Roland.
A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a hírügynökségnek elmondta azt is, hogy a hiánycsökkentő csomag legalább kétharmada a kiadások tartós hatású visszafogásából ered majd. Tájékoztatása szerint bevételnövelő lépésként a kormány zöld adók bevezetését tervezi, igaz ezekről még nem született döntés.
Nátrán jelezte: a 2011-2013 közötti államháztartási egyenlegjavulás azon kívül értendő, amely a magánnyugdíjpénztári átlépők áthozott vagyona miatt eleve bekövetkezik majd (igaz annak mértékéről nem tett említést).
A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a kormány egyik fő célja a jelenlegi 55%-os foglalkoztatottsági arány közép távon 65%-ra, hosszabb távon még magasabb szintre emelése. Ezzel párhuzamosan pedig azt is szeretné elérni, hogy szélesedjen az adófizetők köre, ami szintén javítaná az államháztartás egyenlegét.
Előzmények
Mint ismert, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter először tavaly november közepén beszélt 2011-ben elinduló átfogó szerkezeti reformokról, majd december közepén konkrét számokat is jelzett a megjelölt területeken elérhető kiadásvisszafogás mértékéről. Akkor 600-800 milliárd forintos közép távú kiadáscsökkentő programot említett.
Múlt héten Orbán Viktor kormányfő először beszélt társadalmilag kényes területeken várható intenzív kiadáscsökkentő lépésekről (munkanélküli segély, nyugdíjak, gyógyszertámogatások, tömegközlekedés), illetve az államadósság lengyel mintára történő korlátozásáról (amelyet az alkotmányba is belefoglalnának).
Tegnap a miniszterelnök azt is jelezte, hogy a magánnyugdíjpénztári átalakítások hatásaként - a csaknem 100%-os tagi átlépési arányból eredően - márciusig jelentősen csökkenni fog majd a magyar adósságráta. A kormány várhatóan február közepén tárgyal a költségvetési deficitcsökkentő programról, amelyre azért van szükség, hogy enyhüljenek azok a közép távú kockázatok, amely abból erednek, hogy a válságadók kifutásával (átmeneti bevételek) jelentősen megemelkedne a költségvetési hiány.
Idén az államháztartás a nyugdíjpénztári átépések segítségével akár 7%-os többletet is mutathat, majd - hiánycsökkentő lépések nélkül - a következő években a deficit mértéke akár 5% fölé is emelkedhetne - amint ennek kockázatára többek között az időközben megszüntetett Költségvetési Tanács is rámutatott.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=144316
Az idei évben a GDP 1%-át, 2012-ben és 2013-ban annak mintegy 2%-át kitevő, azaz összességében 600-660 milliárd forintot elérő államháztartási hiánycsökkentést tartalmazhat a kormány által februárban bejelentendő intézkedéssorozat - jelezte a Dow Jones hírügynökségnek az Euromoney bécsi konferenciája keretében Nátrán Roland.
A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a hírügynökségnek elmondta azt is, hogy a hiánycsökkentő csomag legalább kétharmada a kiadások tartós hatású visszafogásából ered majd. Tájékoztatása szerint bevételnövelő lépésként a kormány zöld adók bevezetését tervezi, igaz ezekről még nem született döntés.
Nátrán jelezte: a 2011-2013 közötti államháztartási egyenlegjavulás azon kívül értendő, amely a magánnyugdíjpénztári átlépők áthozott vagyona miatt eleve bekövetkezik majd (igaz annak mértékéről nem tett említést).
A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a kormány egyik fő célja a jelenlegi 55%-os foglalkoztatottsági arány közép távon 65%-ra, hosszabb távon még magasabb szintre emelése. Ezzel párhuzamosan pedig azt is szeretné elérni, hogy szélesedjen az adófizetők köre, ami szintén javítaná az államháztartás egyenlegét.
Előzmények
Mint ismert, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter először tavaly november közepén beszélt 2011-ben elinduló átfogó szerkezeti reformokról, majd december közepén konkrét számokat is jelzett a megjelölt területeken elérhető kiadásvisszafogás mértékéről. Akkor 600-800 milliárd forintos közép távú kiadáscsökkentő programot említett.
Múlt héten Orbán Viktor kormányfő először beszélt társadalmilag kényes területeken várható intenzív kiadáscsökkentő lépésekről (munkanélküli segély, nyugdíjak, gyógyszertámogatások, tömegközlekedés), illetve az államadósság lengyel mintára történő korlátozásáról (amelyet az alkotmányba is belefoglalnának).
Tegnap a miniszterelnök azt is jelezte, hogy a magánnyugdíjpénztári átalakítások hatásaként - a csaknem 100%-os tagi átlépési arányból eredően - márciusig jelentősen csökkenni fog majd a magyar adósságráta. A kormány várhatóan február közepén tárgyal a költségvetési deficitcsökkentő programról, amelyre azért van szükség, hogy enyhüljenek azok a közép távú kockázatok, amely abból erednek, hogy a válságadók kifutásával (átmeneti bevételek) jelentősen megemelkedne a költségvetési hiány.
Idén az államháztartás a nyugdíjpénztári átépések segítségével akár 7%-os többletet is mutathat, majd - hiánycsökkentő lépések nélkül - a következő években a deficit mértéke akár 5% fölé is emelkedhetne - amint ennek kockázatára többek között az időközben megszüntetett Költségvetési Tanács is rámutatott.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=144316
2011. január 18., kedd
Orbán: márciusra nagyot esik az adósságráta
A nyugdíjrendszerben bekövetkező változások nyomán februárra/márciusra a GDP 72-73 százalékra esik a bruttó magyar államadósság a jelenlegi 80 százalékról; Higgyék el nekem, Európa még csodálkozni fog azon, mi mindenre képes Magyarország" - jelentette ki a legnagyobb példányszámú német bulvárlapnak, a Bildnek adott, ma megjelent interjúban Orbán Viktor. Az adósságráta jelentős csökkenése azzal függ össze, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok döntő többségének átlépése után az államhoz kerülő állampapírokat megsemmisítik.
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=144272
2011. január 13., csütörtök
Orbán fontos kijelentéseket tett - Csökkennek a nyugdíjkiadások
2011.01.13 10:36
Februárban több fontos, a költségvetés kiadási oldalát érintő intézkedést jelent be a kormány a reformcsomag keretében - derül ki a Wall Street Journal Orbán Viktorral készített interjújából. A magyar miniszterelnök elmondása szerint a lépések célja, hogy csökkenjenek a nyugdíjkiadásokra, a munkanélküli segélyekre és a gyógyszertámogatásokra kifizetett összeg. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a kormány vissza akarja fizetni a Nemzetközi Valutaalap hitelcsomagjából el nem költött részt.
Szorosabb integrációra törekszik az euróövezetben Orbán Viktor, miután kormánya átveszi a soros uniós elnökséget - derül ki a Wall Street Journal magyar miniszterelnökkel készített interjújából. Az egységes költségvetési politika hiányában sérülékeny marad az euró - hangsúlyozta a kormányfő, aki a magyar euróbevezetésről is beszélt. A miniszterelnök a gazdasági lapnak adott nyilatkozatában megemlítette a februárban várható reformprogramot is és kiadáscsökkentést ígért.
Meg kell védeni az eurót!
Meg kell védeni az eurót, különben a bizonytalanság az egész Európai Unióra átterjed - ismételte meg a kormányfő korábbi kijelentését a külföldi gazdasági napilapnak adott interjújában. Orbán Viktor szerint a legszigorúbb kiadási szabályokat az eurót használó tagállamokra kellene elfogadtatni, nem pedig azokra az országokra, akik még saját fizetőeszközzel rendelkezik.
Magyarország számára nem lenne valószerű, hogy az évtized vége előtt bevezetésre kerüljön a közös európai fizetőeszköz, az euró. Ma jobb nem bent lenni az eurózónában - tette hozzá. Észtország euróbevezetése kapcsán a kormányfő úgy fogalmazott, hogy a balti állam a legbátrabb uniós tagállam.
Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy csatlakozzon az euróövzethez. Ám Magyarország szándéka, miszerint bevezeti az eurót, nem kérdőjelezhető meg - emelte ki Orbán Viktor.
Mint ismert, a miniszterelnök tavaly év végén a Magyar Televízió Az Este című műsorában beszélt arról, hogy az évtized végénél hamarabb nem tűnik realitásnak az euróövezethez való csatlakozásunk.
Jönnek a kiadáscsökkentések
A miniszterelnök a napilapnak adott interjújában kiemelte, hogy kormánya februárban számos intézkedést fog bejelenteni, amelyek azt célozzák, hogy csökkenjen a nyugdíjakra, a munkanélküli segélyekre kifizetett összeg, és a gyógyszertámogatások is mérséklődjenek. A munkanélküliek számára járó nagylelkű és hosszan tartó jóléti juttatásoknak vége - fűzte hozzá Orbán Viktor, aki ugyanakkor nem adott arra becslést, hogy ezek az intézkedések körülbelül mekkora megtakarítással járhatnak.
Világossá kell tennünk, hogy senki sem mehet nyugdíjba a korhatár elérése előtt. Az állami nyugdíjalap nem fizethet ki annál többet, mint amennyit beszed - húzta alá a miniszterelnök.
A Dow Jones hírügynökség a szerdán készített interjúban elhangzottakról úgy számolt be, hogy "érkeznek a kiadáscsökkentések". A magyar kormány elkészíti az ígért hosszú távú költségvetési átalakításokat, amelyek kiadáscsökkentést is fognak tartalmazni annak érdekében, hogy erősödjön az ország hitelessége - idézi a hírügynökség Orbán Viktort.
A költségvetési fegyelem fontos. Amikor visszaállítjuk a pénzügyi fegyelmet, fontos számunkra, hogy csökkenjen az állami újraelosztás szintje. Bebizonyítjuk, hogy csökkentjük azt. Ezért úgy gondolom, hogy a költségvetés jó irányba fog menni - magyarázta a miniszterelnök.
Mik a részletek?
A Nemzetgazdasági Minisztérium javaslataira épülő átalakításokat a kormány szombaton fogja tárgyalni. Ezek érintik a nyugdíjrendszert, csökkentik a munkanélküli segélyt és a gyógyszertámogatásokat és megreformálják a költséges tömegközlekedést - mondta el Orbán Viktor.
Úgy tűnik, hogy a kormány részben valóban a gyógyszertámogatások lefaragására akar építeni. Matolcsy György decemberben azt közölte: a gyógyszerkasszánál 100 milliárdot lehetne megtakarítani.
Ahogyan arra korábban is kitértünk, konkrétumok hiányában nehéz megítélni a "megtakarítások" pontos hatását, mindenesetre jelzésértékű, hogy a kormánynál a gyógyszerkassza 30%-os csökkentése is napirenden van, ami további csapást jelentene a magyarországi gyógyszeriparnak. A hazai tőzsdén forgó gyógyszergyártó cégeknek (Richter, Egis) mindenesetre nem kedvez, hogy a bizonytalanság folyamatosan a levegőben lóg.
Az év második felében a kormány csökkenteni akarja a munkanélküli segély időtartamát, ugyanakkor közmunkát kínálna legalább azokon a területeken, ahol alig van munkalehetőség - fűzte hozzá a kormányfő, aki az ország egyik legnagyobb sikerének nevezte, hogy az ország képes magát a piacról finanszírozni.
A miniszterelnök megismételte azt a korábbi kijelentését is, miszerint Magyarország a jelenlegi 80%-ról 73-74% közelébe csökkenti a GDP-arányos államadósságát még az idei év első felében.
Ez a kijelentés azért érdekes, mert Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a minap úgy nyilatkozott, hogy 2013-ra éri el az államadósság-ráta a 73%-ot. Ez azt jelenti, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításának egyszeri adósságcsökkentő hatásán túl további mérséklést nem tervez a kormány. Ez még akkor is csak kedvezőtlen növekedési és kamatkörnyezet mellett jöhet össze, ha a GDP-arányos költségvetési hiány rátapad a 3 százalékra. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a kormány további hiánycsökkentést már nem tervez a ciklus hátralévő részében, vagyis a jelenleg érvényben lévő költségvetési szabályt (ami a reáladósságra ír elő csökkenést) nem tartjuk be. A költségvetésben meglévő determinációk miatt a kormánynak még a hiány 3 százalék alatt tartásához is erőteljes intézkedéseket kell hoznia.
Személyes célom, hogy az új alkotmányba tervezett nagyon erős közpénzügyi szabállyal megakadályozzuk a magyar emberek eladósodását. Vagyis amikor az adósság elér egy bizonyos szintet, akkor automatikusan intézkedéseket kell hozni, mint Lengyelországban vagy Németországban - fejtette ki Orbán Viktor utalva a múlt heti kijelentésére, miszerint a kormány alkotmányos adósságplafon bevezetését tervezi.
A lengyel adósságplafon bevezetése kapcsán fontos látni, hogy a szabály a nemzetközi tapasztalatok alapján nem kecsegtet sikerrel. A fiskális szabályok irodalma az egyszerű adósságszabályokat rugalmatlannak és elavultnak tartja, hiszen jellemzően nem ösztönöznek az eladósodottság tartós csökkentésére, inkább a limithez tapasztják az adósságszintet, lehetetlenné téve az anticiklikus gazdaságpolitikát rosszabb konjunkturális időszakban. A nem optimális gazdaságpolitikára kényszerítő szabályok pedig rendszerint fellazulnak, hitelességük elveszik.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a kormány vissza akarja fizetni a Nemzetközi Valutaalap hitelcsomagjából el nem költött részt, ami jelenleg az MNB tartalékában van, ezzel a miniszterelnök elmondása szerint tovább csökkenthető az eladósodottság.
Az eddig megtett intézkedésekről
Arra kényszerítettem a magyar gazdaságot, hogy 3,8%-os költségvetési hiányt produkáljon 2010-ben, ami nem volt méltányos az országnak. De el kellett fogadnom, mert ezt örököltem - hangsúlyozta Orbán.
A külföldi vállalatoknak jogosak azok a kérései, hogy a válságadóknak 3 év után meg kell szűnniük. Remélem, hogy képes leszek ezeket az adókat kivezetni, ha az ország sikeres lesz - nyilatkozta a kormányfő. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője tegnap megerősítette, hogy a hazai vállalati különadókkal ideiglenes jelleggel, 2012 végéig számol a kormány.
Nem szeretném alacsonyabb szintre csökkentei az államháztartás hiányát a 3%-os szintnél, a 3% megfelelő (a GDP arányában), de nagyon óvatosak kell lennünk azzal, hogy miként csökkentjük a deficitet, mivel az elsődleges egyenleg már jelenleg is többletet mutat - magyarázta a kormányfő.
Arra is tekintettel kell lennünk, hogy fennmaradjon a növekedés. Nem vagyok annak a híve, hogy a magasabb hiánnyal növeljük a GDP-növekedést. Nem kedvelem ezt - hangsúlyozta Orbán Viktor. De egy bizonyos szinten tartani a költségvetés hiányát és ezután növekedést generálni, ez az, amit szeretek - fűzte hozzá.
A forint árfolyama a legbonyolultabb dolog
Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökség beszámolója szerint beszélt arról is, hogy a magyar döntéshozók keze meg van kötve, amikor a forint árfolyamának megfelelő szintje kerül szóba. A magyar háztartások és az exportőrök ugyanis ellentétes érdekekkel rendelkeznek - tette hozzá.
A magyar valuta értéke a legbonyolultabb dolog - jelentette ki Orbán Viktor, aki azt is hozzátette, hogy egymillió magyar háztartás adósodott el külföldi devizában. Így lehet egy álmunk arról, hogy milyen monetáris politika lenne jó az export számára, ám ez ellentétes az eladósodott háztartások érdekével - érzékeltette a problémás helyzetet a kormányfő, aki nem beszélt konkrét kívánatos árfolyamszintről.
A Dow Jones hírügynökség értékelése szerint a miniszterelnök fenti, monetáris politikával kapcsolatos kijelentése mérsékelheti azokat befektetői aggodalmakat, miszerint a Monetáris Tanács összetételének márciusi változása extrém laza politikához vezetne.
A jegybank függetlenségéről
A központi bank a magyar állam független testülete. A függetlenség azonban nem azt jelenti, hogy a jegybank nem része a rendszernek - fogalmazta meg véleményét az MNB-ről Orbán Viktor.
Nagyon bonyolult és kiegyensúlyozott viszony, de tiszteletben kell tartanunk, mert a pénzügypolitikáról nyilatkozó politikusok hosszabb távon rosszat tesznek az országnak. Mind európai, mind országos szinten a legbonyolultabb feladat a központi bank kezelése - magyarázta.
Miről is szól a februári csomag?
Mint ismert, a tervek szerint a kormány február végén fog előállni azzal a reformcsomaggal, amelyektől a piacok azt várják, hogy eloszlatja a magyar költségvetés közép távú kilátásaival kapcsolatos aggodalmakat. Tegnap Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára azt mondta: mielőbb ismertetni kell a kormány reformterveit, hogy tartósan finanszírozható legyen a magyar államadósság.
A kormány először november közepén tett ígéretet arra, hogy 2011 tavaszán előáll egy reformcsomaggal. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter november közepén, költségvetésről szóló expozéjában úgy fogalmazott, hogy a kormány 2011-re "növekedési és stabilitási" programot tesz le az asztalra. A szerkezeti reformok mélységeit, ütemezését 2011 tavaszán várt dokumentumban fogjuk megadni, abban fog szerepelni, hogy mitől mennyi megtakarítást várunk - emelte ki Matolcsy György.
Egy héttel később a tárcavezető már számokat is közölt a "csomagról". Akkori tájékoztatása szerint a strukturális reformokat februárban jelenti be a kormány, amelyektől összesen 600-800 milliárd forint megtakarítást remél.
Nagyon várják a piacok a februári bejelentéseket
Korábban Sörös Csaba, a TakarékBank elemzője mutatott rá arra, hogy az ország hitelminősítésével kapcsolatos képlet elég egyszerűvé vált. Amennyiben a februárra ígért hosszú távú, strukturális kiadáscsökkentő reformok nem győzik meg a piacokat (mondjuk csak minimális kiigazítást fognak tartalmazni) akkor elkerülhetetlen lesz a bóvli kategória - figyelmeztetett.
A CIB Bank elemzői szerint arra van szükség, hogy a kormány hogy ne okozzon csalódást a februárra ígért reformcsomaggal és ne kockáztassa meg az ország 'bóvli' kategóriába történő leminősítését.
A BNP Paribas londoni közgazdászai pesszimistán közelítik meg a kérdést. Január elején kiadott kommentárjukban ugyanis azt írták, hogy komoly kétségeik vannak abban, hogy a magyar kormány februárban fajsúlyos intézkedéseket jelent be.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=144032
Februárban több fontos, a költségvetés kiadási oldalát érintő intézkedést jelent be a kormány a reformcsomag keretében - derül ki a Wall Street Journal Orbán Viktorral készített interjújából. A magyar miniszterelnök elmondása szerint a lépések célja, hogy csökkenjenek a nyugdíjkiadásokra, a munkanélküli segélyekre és a gyógyszertámogatásokra kifizetett összeg. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a kormány vissza akarja fizetni a Nemzetközi Valutaalap hitelcsomagjából el nem költött részt.
Szorosabb integrációra törekszik az euróövezetben Orbán Viktor, miután kormánya átveszi a soros uniós elnökséget - derül ki a Wall Street Journal magyar miniszterelnökkel készített interjújából. Az egységes költségvetési politika hiányában sérülékeny marad az euró - hangsúlyozta a kormányfő, aki a magyar euróbevezetésről is beszélt. A miniszterelnök a gazdasági lapnak adott nyilatkozatában megemlítette a februárban várható reformprogramot is és kiadáscsökkentést ígért.
Meg kell védeni az eurót!
Meg kell védeni az eurót, különben a bizonytalanság az egész Európai Unióra átterjed - ismételte meg a kormányfő korábbi kijelentését a külföldi gazdasági napilapnak adott interjújában. Orbán Viktor szerint a legszigorúbb kiadási szabályokat az eurót használó tagállamokra kellene elfogadtatni, nem pedig azokra az országokra, akik még saját fizetőeszközzel rendelkezik.
Magyarország számára nem lenne valószerű, hogy az évtized vége előtt bevezetésre kerüljön a közös európai fizetőeszköz, az euró. Ma jobb nem bent lenni az eurózónában - tette hozzá. Észtország euróbevezetése kapcsán a kormányfő úgy fogalmazott, hogy a balti állam a legbátrabb uniós tagállam.
Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy csatlakozzon az euróövzethez. Ám Magyarország szándéka, miszerint bevezeti az eurót, nem kérdőjelezhető meg - emelte ki Orbán Viktor.
Mint ismert, a miniszterelnök tavaly év végén a Magyar Televízió Az Este című műsorában beszélt arról, hogy az évtized végénél hamarabb nem tűnik realitásnak az euróövezethez való csatlakozásunk.
Jönnek a kiadáscsökkentések
A miniszterelnök a napilapnak adott interjújában kiemelte, hogy kormánya februárban számos intézkedést fog bejelenteni, amelyek azt célozzák, hogy csökkenjen a nyugdíjakra, a munkanélküli segélyekre kifizetett összeg, és a gyógyszertámogatások is mérséklődjenek. A munkanélküliek számára járó nagylelkű és hosszan tartó jóléti juttatásoknak vége - fűzte hozzá Orbán Viktor, aki ugyanakkor nem adott arra becslést, hogy ezek az intézkedések körülbelül mekkora megtakarítással járhatnak.
Világossá kell tennünk, hogy senki sem mehet nyugdíjba a korhatár elérése előtt. Az állami nyugdíjalap nem fizethet ki annál többet, mint amennyit beszed - húzta alá a miniszterelnök.
A Dow Jones hírügynökség a szerdán készített interjúban elhangzottakról úgy számolt be, hogy "érkeznek a kiadáscsökkentések". A magyar kormány elkészíti az ígért hosszú távú költségvetési átalakításokat, amelyek kiadáscsökkentést is fognak tartalmazni annak érdekében, hogy erősödjön az ország hitelessége - idézi a hírügynökség Orbán Viktort.
A költségvetési fegyelem fontos. Amikor visszaállítjuk a pénzügyi fegyelmet, fontos számunkra, hogy csökkenjen az állami újraelosztás szintje. Bebizonyítjuk, hogy csökkentjük azt. Ezért úgy gondolom, hogy a költségvetés jó irányba fog menni - magyarázta a miniszterelnök.
Mik a részletek?
A Nemzetgazdasági Minisztérium javaslataira épülő átalakításokat a kormány szombaton fogja tárgyalni. Ezek érintik a nyugdíjrendszert, csökkentik a munkanélküli segélyt és a gyógyszertámogatásokat és megreformálják a költséges tömegközlekedést - mondta el Orbán Viktor.
Úgy tűnik, hogy a kormány részben valóban a gyógyszertámogatások lefaragására akar építeni. Matolcsy György decemberben azt közölte: a gyógyszerkasszánál 100 milliárdot lehetne megtakarítani.
Ahogyan arra korábban is kitértünk, konkrétumok hiányában nehéz megítélni a "megtakarítások" pontos hatását, mindenesetre jelzésértékű, hogy a kormánynál a gyógyszerkassza 30%-os csökkentése is napirenden van, ami további csapást jelentene a magyarországi gyógyszeriparnak. A hazai tőzsdén forgó gyógyszergyártó cégeknek (Richter, Egis) mindenesetre nem kedvez, hogy a bizonytalanság folyamatosan a levegőben lóg.
Az év második felében a kormány csökkenteni akarja a munkanélküli segély időtartamát, ugyanakkor közmunkát kínálna legalább azokon a területeken, ahol alig van munkalehetőség - fűzte hozzá a kormányfő, aki az ország egyik legnagyobb sikerének nevezte, hogy az ország képes magát a piacról finanszírozni.
A miniszterelnök megismételte azt a korábbi kijelentését is, miszerint Magyarország a jelenlegi 80%-ról 73-74% közelébe csökkenti a GDP-arányos államadósságát még az idei év első felében.
Ez a kijelentés azért érdekes, mert Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a minap úgy nyilatkozott, hogy 2013-ra éri el az államadósság-ráta a 73%-ot. Ez azt jelenti, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításának egyszeri adósságcsökkentő hatásán túl további mérséklést nem tervez a kormány. Ez még akkor is csak kedvezőtlen növekedési és kamatkörnyezet mellett jöhet össze, ha a GDP-arányos költségvetési hiány rátapad a 3 százalékra. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a kormány további hiánycsökkentést már nem tervez a ciklus hátralévő részében, vagyis a jelenleg érvényben lévő költségvetési szabályt (ami a reáladósságra ír elő csökkenést) nem tartjuk be. A költségvetésben meglévő determinációk miatt a kormánynak még a hiány 3 százalék alatt tartásához is erőteljes intézkedéseket kell hoznia.
Személyes célom, hogy az új alkotmányba tervezett nagyon erős közpénzügyi szabállyal megakadályozzuk a magyar emberek eladósodását. Vagyis amikor az adósság elér egy bizonyos szintet, akkor automatikusan intézkedéseket kell hozni, mint Lengyelországban vagy Németországban - fejtette ki Orbán Viktor utalva a múlt heti kijelentésére, miszerint a kormány alkotmányos adósságplafon bevezetését tervezi.
A lengyel adósságplafon bevezetése kapcsán fontos látni, hogy a szabály a nemzetközi tapasztalatok alapján nem kecsegtet sikerrel. A fiskális szabályok irodalma az egyszerű adósságszabályokat rugalmatlannak és elavultnak tartja, hiszen jellemzően nem ösztönöznek az eladósodottság tartós csökkentésére, inkább a limithez tapasztják az adósságszintet, lehetetlenné téve az anticiklikus gazdaságpolitikát rosszabb konjunkturális időszakban. A nem optimális gazdaságpolitikára kényszerítő szabályok pedig rendszerint fellazulnak, hitelességük elveszik.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a kormány vissza akarja fizetni a Nemzetközi Valutaalap hitelcsomagjából el nem költött részt, ami jelenleg az MNB tartalékában van, ezzel a miniszterelnök elmondása szerint tovább csökkenthető az eladósodottság.
Az eddig megtett intézkedésekről
Arra kényszerítettem a magyar gazdaságot, hogy 3,8%-os költségvetési hiányt produkáljon 2010-ben, ami nem volt méltányos az országnak. De el kellett fogadnom, mert ezt örököltem - hangsúlyozta Orbán.
A külföldi vállalatoknak jogosak azok a kérései, hogy a válságadóknak 3 év után meg kell szűnniük. Remélem, hogy képes leszek ezeket az adókat kivezetni, ha az ország sikeres lesz - nyilatkozta a kormányfő. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője tegnap megerősítette, hogy a hazai vállalati különadókkal ideiglenes jelleggel, 2012 végéig számol a kormány.
Nem szeretném alacsonyabb szintre csökkentei az államháztartás hiányát a 3%-os szintnél, a 3% megfelelő (a GDP arányában), de nagyon óvatosak kell lennünk azzal, hogy miként csökkentjük a deficitet, mivel az elsődleges egyenleg már jelenleg is többletet mutat - magyarázta a kormányfő.
Arra is tekintettel kell lennünk, hogy fennmaradjon a növekedés. Nem vagyok annak a híve, hogy a magasabb hiánnyal növeljük a GDP-növekedést. Nem kedvelem ezt - hangsúlyozta Orbán Viktor. De egy bizonyos szinten tartani a költségvetés hiányát és ezután növekedést generálni, ez az, amit szeretek - fűzte hozzá.
A forint árfolyama a legbonyolultabb dolog
Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökség beszámolója szerint beszélt arról is, hogy a magyar döntéshozók keze meg van kötve, amikor a forint árfolyamának megfelelő szintje kerül szóba. A magyar háztartások és az exportőrök ugyanis ellentétes érdekekkel rendelkeznek - tette hozzá.
A magyar valuta értéke a legbonyolultabb dolog - jelentette ki Orbán Viktor, aki azt is hozzátette, hogy egymillió magyar háztartás adósodott el külföldi devizában. Így lehet egy álmunk arról, hogy milyen monetáris politika lenne jó az export számára, ám ez ellentétes az eladósodott háztartások érdekével - érzékeltette a problémás helyzetet a kormányfő, aki nem beszélt konkrét kívánatos árfolyamszintről.
A Dow Jones hírügynökség értékelése szerint a miniszterelnök fenti, monetáris politikával kapcsolatos kijelentése mérsékelheti azokat befektetői aggodalmakat, miszerint a Monetáris Tanács összetételének márciusi változása extrém laza politikához vezetne.
A jegybank függetlenségéről
A központi bank a magyar állam független testülete. A függetlenség azonban nem azt jelenti, hogy a jegybank nem része a rendszernek - fogalmazta meg véleményét az MNB-ről Orbán Viktor.
Nagyon bonyolult és kiegyensúlyozott viszony, de tiszteletben kell tartanunk, mert a pénzügypolitikáról nyilatkozó politikusok hosszabb távon rosszat tesznek az országnak. Mind európai, mind országos szinten a legbonyolultabb feladat a központi bank kezelése - magyarázta.
Miről is szól a februári csomag?
Mint ismert, a tervek szerint a kormány február végén fog előállni azzal a reformcsomaggal, amelyektől a piacok azt várják, hogy eloszlatja a magyar költségvetés közép távú kilátásaival kapcsolatos aggodalmakat. Tegnap Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára azt mondta: mielőbb ismertetni kell a kormány reformterveit, hogy tartósan finanszírozható legyen a magyar államadósság.
A kormány először november közepén tett ígéretet arra, hogy 2011 tavaszán előáll egy reformcsomaggal. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter november közepén, költségvetésről szóló expozéjában úgy fogalmazott, hogy a kormány 2011-re "növekedési és stabilitási" programot tesz le az asztalra. A szerkezeti reformok mélységeit, ütemezését 2011 tavaszán várt dokumentumban fogjuk megadni, abban fog szerepelni, hogy mitől mennyi megtakarítást várunk - emelte ki Matolcsy György.
Egy héttel később a tárcavezető már számokat is közölt a "csomagról". Akkori tájékoztatása szerint a strukturális reformokat februárban jelenti be a kormány, amelyektől összesen 600-800 milliárd forint megtakarítást remél.
Nagyon várják a piacok a februári bejelentéseket
Korábban Sörös Csaba, a TakarékBank elemzője mutatott rá arra, hogy az ország hitelminősítésével kapcsolatos képlet elég egyszerűvé vált. Amennyiben a februárra ígért hosszú távú, strukturális kiadáscsökkentő reformok nem győzik meg a piacokat (mondjuk csak minimális kiigazítást fognak tartalmazni) akkor elkerülhetetlen lesz a bóvli kategória - figyelmeztetett.
A CIB Bank elemzői szerint arra van szükség, hogy a kormány hogy ne okozzon csalódást a februárra ígért reformcsomaggal és ne kockáztassa meg az ország 'bóvli' kategóriába történő leminősítését.
A BNP Paribas londoni közgazdászai pesszimistán közelítik meg a kérdést. Január elején kiadott kommentárjukban ugyanis azt írták, hogy komoly kétségeik vannak abban, hogy a magyar kormány februárban fajsúlyos intézkedéseket jelent be.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=144032
Mi lesz a reformcsomagban? A tárcák dolgoznak a részleteken
A kormányszóvivő szerint a nagy rendszerek, így például a tömegközlekedés és a munkanélküli-ellátás megreformálásának első lépéseként át kell tekinteni, mekkora a ráfordítás e területeken, hol folyik pazarlás. Ez az, amit a kormány február 15-ig megvitat - közölte csütörtökön az MTI megkeresésére Nagy Anna, aki tartalmi részleteket egyelőre nem közölt.
A kormányszóvivő mindezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak adott interjújában egyebek mellett arról beszélt, a kabinet a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját. "Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed (a nyugdíjjárulékokból) - mondta a Dow Jonesnak Orbán Viktor.
Nagy Anna az MTI-nek elmondta: ezek azok a területek, amelyekről régen tudni, hogy komoly bajok vannak velük, jelenlegi formájukban ugyanis hosszú távon fenntarthatatlanok. Azonban olyan fontos rendszerekről van szó, amelyeknek hosszú távon is működőképeseknek kell lenniük, hogy "ne csak nekünk legyen például rendes nyugdíjunk, hanem az unokáinknak is" - hangsúlyozta.
A szóvivő szerint mindez azt jelenti, hogy át kell tekinteni, mekkora a ráfordítás ezeken a területeken, hol folyik pazarlás, hol vannak indokolható, hol pedig indokolhatatlan kiadások. Ez az, amit a kormány február 15-ig megvitat, ám több esetben ez a munka már elkezdődött, így például a nyugdíjrendszer és az oktatás átalakítása tekintetében. Előbbivel kapcsolatban emlékeztetett, a nyugdíjkasszából minden harmadik forint hiányzott.
Tartalmi elemeket a kormányszóvivő nem említett, ugyanis - mint mondta - az egyes tárcák még jelenleg is dolgoznak a részleteken, a kormánynak pedig még több mint egy hónapja van a megvitatásra.
Megerősítette, az átalakításokat Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter terjeszti majd elő, az ő tárcája fogja össze a munkát.
Az előzményekről
Matolcsy György tavaly novemberben a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájában kijelentette: a szerkezeti reformokat a kormánynak 2011 kora tavaszán - konzultációkat követően - kell ismertetnie, "ezt várja saját lelkiismeretünk, az egész világ, az Európai Unió". Hozzáfűzte, hogy a 2011 tavaszán elkészülő dokumentumban - amelyet szavai szerint nevezhetnének nemzeti megújulási munkatervnek vagy növekedési és stabilitási programnak - tisztázni kell az összes szerkezeti reform "lépéseit, mélységét, kiterjedését és ütemezését", illetve azt, hogy miből mennyi megtakarítást várnak.
Nagy Anna decemberben - további részleteket közölve - bejelentette, hogy 2011 februárjának végére elkészül a Magyar Növekedési és Stabilitási Program, amely Magyarország strukturális reformprogramja. Akkor közölte: a szerkezeti reformok a kormányzás valamennyi területét érintik. A kormány a dokumentumot február végén tárgyalja meg, de a reformprogram első változatát a kabinet már február elején elküldi az Európai Unió és az OECD illetékes szerveinek.
Matolcsy György a FigyelőNetnek adott tavaly november végi interjújában kifejtette azt is, ahhoz, hogy 2013-14-ben a pénzügyi rendszer területén jelentős megtakarításokat érjen el a kormány, 2011-12-ben az állam működésében kell elérni strukturális megtakarításokat, 600-800 milliárd forint körüli összegben. Közölte, a Munkaerőpiaci Alapnál jelentős pazarlás van, de ugyanígy van ez a gyógyszerkassza működésében is. E két tétel összesen 700 milliárd forint körüli kiadást jelent, s mindkét területen mintegy 100-100 milliárd forint megtakarítás érhető el. A miniszter tűrhetetlennek tartotta azt is, hogy a MÁV például 152 milliárd forint állami támogatást emészt fel. A MÁV-tól a miniszter a jelenlegi támogatás az egyharmadát venné el, ugyanúgy, mint a BKV-tól és a Volántól is.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=144069
A kormányszóvivő mindezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak adott interjújában egyebek mellett arról beszélt, a kabinet a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját. "Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed (a nyugdíjjárulékokból) - mondta a Dow Jonesnak Orbán Viktor.
Nagy Anna az MTI-nek elmondta: ezek azok a területek, amelyekről régen tudni, hogy komoly bajok vannak velük, jelenlegi formájukban ugyanis hosszú távon fenntarthatatlanok. Azonban olyan fontos rendszerekről van szó, amelyeknek hosszú távon is működőképeseknek kell lenniük, hogy "ne csak nekünk legyen például rendes nyugdíjunk, hanem az unokáinknak is" - hangsúlyozta.
A szóvivő szerint mindez azt jelenti, hogy át kell tekinteni, mekkora a ráfordítás ezeken a területeken, hol folyik pazarlás, hol vannak indokolható, hol pedig indokolhatatlan kiadások. Ez az, amit a kormány február 15-ig megvitat, ám több esetben ez a munka már elkezdődött, így például a nyugdíjrendszer és az oktatás átalakítása tekintetében. Előbbivel kapcsolatban emlékeztetett, a nyugdíjkasszából minden harmadik forint hiányzott.
Tartalmi elemeket a kormányszóvivő nem említett, ugyanis - mint mondta - az egyes tárcák még jelenleg is dolgoznak a részleteken, a kormánynak pedig még több mint egy hónapja van a megvitatásra.
Megerősítette, az átalakításokat Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter terjeszti majd elő, az ő tárcája fogja össze a munkát.
Az előzményekről
Matolcsy György tavaly novemberben a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájában kijelentette: a szerkezeti reformokat a kormánynak 2011 kora tavaszán - konzultációkat követően - kell ismertetnie, "ezt várja saját lelkiismeretünk, az egész világ, az Európai Unió". Hozzáfűzte, hogy a 2011 tavaszán elkészülő dokumentumban - amelyet szavai szerint nevezhetnének nemzeti megújulási munkatervnek vagy növekedési és stabilitási programnak - tisztázni kell az összes szerkezeti reform "lépéseit, mélységét, kiterjedését és ütemezését", illetve azt, hogy miből mennyi megtakarítást várnak.
Nagy Anna decemberben - további részleteket közölve - bejelentette, hogy 2011 februárjának végére elkészül a Magyar Növekedési és Stabilitási Program, amely Magyarország strukturális reformprogramja. Akkor közölte: a szerkezeti reformok a kormányzás valamennyi területét érintik. A kormány a dokumentumot február végén tárgyalja meg, de a reformprogram első változatát a kabinet már február elején elküldi az Európai Unió és az OECD illetékes szerveinek.
Matolcsy György a FigyelőNetnek adott tavaly november végi interjújában kifejtette azt is, ahhoz, hogy 2013-14-ben a pénzügyi rendszer területén jelentős megtakarításokat érjen el a kormány, 2011-12-ben az állam működésében kell elérni strukturális megtakarításokat, 600-800 milliárd forint körüli összegben. Közölte, a Munkaerőpiaci Alapnál jelentős pazarlás van, de ugyanígy van ez a gyógyszerkassza működésében is. E két tétel összesen 700 milliárd forint körüli kiadást jelent, s mindkét területen mintegy 100-100 milliárd forint megtakarítás érhető el. A miniszter tűrhetetlennek tartotta azt is, hogy a MÁV például 152 milliárd forint állami támogatást emészt fel. A MÁV-tól a miniszter a jelenlegi támogatás az egyharmadát venné el, ugyanúgy, mint a BKV-tól és a Volántól is.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=144069
2011. január 6., csütörtök
Orbán: Magyarországot versenyképessé akarom tenni Kínával
2011.01.06 19:45
Magyarország azon európai országok közé tartozik, akinek még van esélye arra, hogy jelentősen újjászervezve saját államát versenyképessé váljon a termelés és a gazdasági növekedés tekintetében a világgazdaság feltörekvő régióival. Minden magyar gazdasági lépés ezt a célt szolgálja - mondta ma Orbán Viktor miniszterelnök külföldi újságírók előtt.
A találkozó MTI-nek eljuttatott hangfelvétele szerint Orbán Viktor azt mondta: a feltörekvő világban tapasztalható termelési költségnövekedések és a Magyarországon kialakult termelési költségszint - ha ez utóbbi párosul pénzügyi fegyelemmel és munkaerőpiaci rugalmassággal - a termelési költségek tekintetében bármely országgal versenyképessé teheti Magyarországot. "Magyarországot versenyképessé akarom tenni még Kínával és Brazíliával is" - fogalmazott Orbán.
A miniszterelnök szerint Magyarország tette a legtöbbet a versenyképesség növelése érdekében 2010-ben: a kormány egyhavi nyugdíjcsökkentést hajtott végre, a nyugdíjkorhatárt 62-ről 65 évre emelték és zárolták a minisztériumi kiadásokat is, de a költségvetési hiány ezután még mindig 7,5 százalék volt. Ezért volt szükség a kormányfő szerint a bankadó, a szektorális adók és a nyugdíjreform bevezetésére. Ezek hatására a legfrissebb adatok szerint 3,8 százalék volt a 2010-es költségvetési hiány. Ebből a központi költségvetésé 3,3 százalék, a fennmaradó 0,5 százalék pedig az önkormányzatoké - mondta Orbán.
A kormányfő elsődleges célnak nevezte, hogy a ciklus végére - 2014-re - a mostani 80 százalékról 70-73 százalékra csökkenjen az államadósság, ennek első lépéseként 2011-ben Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen uniós tagállam, amely csökkenti az államadósságot.
Orbán szerint a következő évben "mintaértékű és külföldi országok számára is tanulságos strukturális átalakításokba" kezd a kormány például a nyugdíjrendszer, vagy az oktatás, a szakképzési rendszer esetében.
A soros magyar uniós elnökség kapcsán elmondta: akkor tekintené sikeresnek a magyar elnökség félévét, ha sikerülne módosítani az alapszerződést, megalkotni az állandó válságkezelési mechanizmusokat, ha megtörténne az EU-2020 stratégián belül a nemzeti reformprogramok összesítése, ha az energiacsúcson döntés születne a hiányzó energetikai interkonnektorokról, ha júniusig elkészülne a roma-stratégia és ha aláírnák a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását. Ezen kívül a miniszterelnök plusznak értékelné, ha sikerülne megegyezni Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról is.
A kormányfő "Európában ismert, de annál szigorúbb közpénzügyi fejezetet" szeretne az alkotmányba. Ennek célja, hogy korlátok közé szorítsa a költségvetési hiányt és az államadósság mértékét - legfeljebb 50 százalékra - és tisztázza a mechanizmust, hogy ha ezeket nem tartják be, akkor milyen alkotmányos mechanizmusok lépnek életbe. "Én személyesen ezen dolgozom, nem is állok rosszul" - mondta Orbán Viktor.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=143770
Magyarország azon európai országok közé tartozik, akinek még van esélye arra, hogy jelentősen újjászervezve saját államát versenyképessé váljon a termelés és a gazdasági növekedés tekintetében a világgazdaság feltörekvő régióival. Minden magyar gazdasági lépés ezt a célt szolgálja - mondta ma Orbán Viktor miniszterelnök külföldi újságírók előtt.
A találkozó MTI-nek eljuttatott hangfelvétele szerint Orbán Viktor azt mondta: a feltörekvő világban tapasztalható termelési költségnövekedések és a Magyarországon kialakult termelési költségszint - ha ez utóbbi párosul pénzügyi fegyelemmel és munkaerőpiaci rugalmassággal - a termelési költségek tekintetében bármely országgal versenyképessé teheti Magyarországot. "Magyarországot versenyképessé akarom tenni még Kínával és Brazíliával is" - fogalmazott Orbán.
A miniszterelnök szerint Magyarország tette a legtöbbet a versenyképesség növelése érdekében 2010-ben: a kormány egyhavi nyugdíjcsökkentést hajtott végre, a nyugdíjkorhatárt 62-ről 65 évre emelték és zárolták a minisztériumi kiadásokat is, de a költségvetési hiány ezután még mindig 7,5 százalék volt. Ezért volt szükség a kormányfő szerint a bankadó, a szektorális adók és a nyugdíjreform bevezetésére. Ezek hatására a legfrissebb adatok szerint 3,8 százalék volt a 2010-es költségvetési hiány. Ebből a központi költségvetésé 3,3 százalék, a fennmaradó 0,5 százalék pedig az önkormányzatoké - mondta Orbán.
A kormányfő elsődleges célnak nevezte, hogy a ciklus végére - 2014-re - a mostani 80 százalékról 70-73 százalékra csökkenjen az államadósság, ennek első lépéseként 2011-ben Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen uniós tagállam, amely csökkenti az államadósságot.
Orbán szerint a következő évben "mintaértékű és külföldi országok számára is tanulságos strukturális átalakításokba" kezd a kormány például a nyugdíjrendszer, vagy az oktatás, a szakképzési rendszer esetében.
A soros magyar uniós elnökség kapcsán elmondta: akkor tekintené sikeresnek a magyar elnökség félévét, ha sikerülne módosítani az alapszerződést, megalkotni az állandó válságkezelési mechanizmusokat, ha megtörténne az EU-2020 stratégián belül a nemzeti reformprogramok összesítése, ha az energiacsúcson döntés születne a hiányzó energetikai interkonnektorokról, ha júniusig elkészülne a roma-stratégia és ha aláírnák a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását. Ezen kívül a miniszterelnök plusznak értékelné, ha sikerülne megegyezni Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról is.
A kormányfő "Európában ismert, de annál szigorúbb közpénzügyi fejezetet" szeretne az alkotmányba. Ennek célja, hogy korlátok közé szorítsa a költségvetési hiányt és az államadósság mértékét - legfeljebb 50 százalékra - és tisztázza a mechanizmust, hogy ha ezeket nem tartják be, akkor milyen alkotmányos mechanizmusok lépnek életbe. "Én személyesen ezen dolgozom, nem is állok rosszul" - mondta Orbán Viktor.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=143770
2010. december 14., kedd
Matolcsy konkrét számokat közölt a reformprogramból - Kinek fájhat?
A megszokottól eltérő úton jár a kormány, és időnként kétségtelenül brutális eszközöket használ - ismerte el Matolcsy György a hvg.hu-nak adott interjújában. A nemzetgazdasági miniszter a februárra ígért reformprogram kapcsán megemlítette, hogy a munkaerőpiaci alapnál 100-120 milliárdot, a gyógyszerkasszánál 100 milliárdot lehetne megtakarítani.
Matolcsy György az interjúban elismerte, hogy Magyarország a megszokotthoz képest más úton indult el gazdaságpolitikájában. A magyar kormány egy növekedést, foglalkoztatást pártoló vonalon indult el a nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint, hozzátette azt is: röpke hat hónap alatt konszolidálták Magyarország költségvetését is, egészen 2012-ig.
Jönnek a reformok
Arra a felvetésre, hogy a kormány 2012-t követően hogyan tartja a költségvetés egyensúlyát Matolcsy György azt válaszolta, hogy a kormány 2011. február végén dönteni fog egy mélyreható, és a magyar gazdaság valamennyi területét átfogó strukturális reformprogramról. Elmondása szerint a kormány már jövőre el is indítja a reformprogramot és 2012-ig végrehajtja. A nemzetgazdasági miniszter konkrét területeket is említett a 600-800 milliárd forintos megtakarítást hozó intézkedési csomagból:
- 360 milliárdos munkaerőpiaci alapnál 100-120 milliárdot,
- a 340 milliárd forint körüli gyógyszerkasszánál is mintegy 100 milliárdot lehetne megtakarítani
- az OECD országok átlagára (6 százalék) kellene csökkenteni a magyarországi rokkant nyugdíjasok arányát a jelenlegi 12%-ról
- magas a MÁV évenkénti 150 milliárdos állami támogatása, 50 milliárd forintot itt is meg lehetne spórolni
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=142869
Matolcsy György az interjúban elismerte, hogy Magyarország a megszokotthoz képest más úton indult el gazdaságpolitikájában. A magyar kormány egy növekedést, foglalkoztatást pártoló vonalon indult el a nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint, hozzátette azt is: röpke hat hónap alatt konszolidálták Magyarország költségvetését is, egészen 2012-ig.
Jönnek a reformok
Arra a felvetésre, hogy a kormány 2012-t követően hogyan tartja a költségvetés egyensúlyát Matolcsy György azt válaszolta, hogy a kormány 2011. február végén dönteni fog egy mélyreható, és a magyar gazdaság valamennyi területét átfogó strukturális reformprogramról. Elmondása szerint a kormány már jövőre el is indítja a reformprogramot és 2012-ig végrehajtja. A nemzetgazdasági miniszter konkrét területeket is említett a 600-800 milliárd forintos megtakarítást hozó intézkedési csomagból:
- 360 milliárdos munkaerőpiaci alapnál 100-120 milliárdot,
- a 340 milliárd forint körüli gyógyszerkasszánál is mintegy 100 milliárdot lehetne megtakarítani
- az OECD országok átlagára (6 százalék) kellene csökkenteni a magyarországi rokkant nyugdíjasok arányát a jelenlegi 12%-ról
- magas a MÁV évenkénti 150 milliárdos állami támogatása, 50 milliárd forintot itt is meg lehetne spórolni
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=142869
2010. november 15., hétfő
"Megfékezzük az államadósság növekedését"
2010.11.15 17:32
A hármas szám határozta meg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mai parlamenti beszédét, amelyben a jövő évi költségvetést mutatta be Orbán Viktor expozéja után. A tárcavezető a szerkezeti reformok fontosságát hangsúlyozva elárulta, hogy egy éve van a kormánynak arra, hogy végrehajtsa, illetve beindítsa ezeket az intézkedéseket, jövő tavasszal pedig egy egységes dokumentumban mutatják be a lépések mélységeit, ütemezését. A miniszter nagyon kockázatosnak és brutálisnak nevezte a különadókat.
Messziről indított Matolcsy
Az új kormány első költségvetése és egyben egy új konszolidációs korszak elejének első költségvetése - kezdte beszédét a parlamentben a jövő évi költségvetés vitájában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Miután egy hosszú nemzeti felemelkedés korszak nyitányán vagyunk érdemes alaposan megtervezni a gazdaságpolitikánkat - jegyezte meg a tárcavezető, aki emlékeztetett arra, hogy több nemzetközi (1930-as évek amerikai New Deal-je, Németország a második világháború után és az ázsiai tigrisek) és magyarországi példa van arra, hogyan lehet gyorsan pénzügyi konszolidációt végrehajtani. Magyarországról három példát hozott erre: az 1920-as, az 1930-as évek, valamint az 1946-os gazdaságpolitikát.
Matolcsy György szerint a fentiekből az a tanulság, hogy egyszerre kell megtörténnie a pénzügyi konszolidációnak és megújulásnak.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter expozéját tartja a 2011. évi költségvetési törvényjavaslatról szóló vitában, az Országgyűlés plenáris ülésén.
A hármas szám bűvöletében
Matolcsy György elmondása szerint a kormány a jövő évi költségvetés megalkotásával a gazdaságpolitika középpontjába a siker háromszögét állította:
1. fogyasztás és beruházás ösztönzése
2. foglalkoztatás bővülése
3. ezen keresztül a pénzügyi egyensúly megteremtése
A tárcavezető arra is felhívta a jelenlévő képviselők figyelmét, hogy Magyarország első ízben teljesítheti az Európai Unió által, a költségvetés tekintetében elvárt feltételt, vagyis a 3% alatti GDP-arányos hiánycélt.
A 2011-es büdzsé három legfontosabb sarokszáma Matolcsy szerint:
1. az eredményszemléletű hiány a GDP 2.94%-a
2. a pénzforgalmi deficit 2.8%
3. az elsődleges egyenleg pedig plusz 0.8%-ot mutat. Ha nem lenne az államadósság utáni kamatfizetés, akkor most Magyarország pénzügyei konszolidáltnak lennének tekinthetők - magyarázta a nemzetgazdasági miniszter.
A jövő évi költségvetés - a tárcavezető megfogalmazása szerint - három alapfeltevésre épül:
1. 3%-os gazdasági növekedés
2. 3.5%-os infláció
3. és nem romlik a külső konjunktúra
Matolcsy György tovább fokozta a hármas szám jelentőségét beszédében, miután három fordulatot is hoz a 2011-es költségvetés:
1. csökkenhet az államdósság bruttó nemzeti termékhez viszonyított aránya, jövőre már 78% körüli szintre
2. egyszerre bővíti a fogyasztást, beruházásokat és a foglalkoztatást
3. sikerül a teljes jövedelem centralizációját 3%-kal lejjebb vinni, az adócentralizációt 36%-ra csökkenteni
A tárcavezető ennek kapcsán hangsúlyozta: egyszerre teljesítjük a gazdaságélénkítés felé menő környezet megvalósítását és pénzügyi konszolidációt. Matolcsy György szerint a fentiek elérését 3 eszköz szolgálja:
1. szigorú költségvetési politika. Nem is tehetünk mást. Mi konzervatívak szeretünk szigorú költségvetési politikát folytatni, akkor ha az növekedéssel párosul - fogalmazott Matolcsy.
2. adóreformot is használ a jövő évi költségvetés
3. a szerkezeti reformok Magyarország elkövetkező 10 évét megnyerik számunkra - fűzte hozzá.
Mire jutunk ezzel a költségvetéssel az EU-ban - tette fel a kérdést a nemzetgazdasági tárca vezetője. Jövőre Svédország mellett csak Magyarország államadóssága csökkent. Emellett idén és jövőre is az 5. legalacsonyabb költségvetési hiányt fogja felmutatni Magyarország - emelte ki Matolcsy.
Három fő gyengeséggel küzd a jövő évi költségvetés Matolcsy bevallása szerint:
1. 1000 milliárd felett van az adósság utáni kamatteher
2. közel 900 milliárd forintos hiányt mutat az állami nyugdíjkassza. Ezért van szükség nyugdíjreformra, a hiányzó összeget a 2011-es költségvetésben pótolja - magyarázta a tárcavezető.
3. az egészségügyi kassza is 700 milliárd forintos hiányt mutat.
A fentiekből kifolyólag Matolcsy György elmondása szerint a jövő évi költségvetés 10%-os lyukkal, gyengeséggel rendelkezik.
Viszont 5 feladat!
1. 10 év alatt 1 millió új munkahely. Ha ez ma működne Magyarországon, akkor ez közel 1000 milliárd forintos többletbevételt jelentene. Ez rendbe tenné a nyugdíjkasszát - jelezte a miniszter.
Erről friss elemzésünk:
2010.11.15 07:40
400 ezer új munkahely 5 év alatt - Volt már ilyen?
2. beruházási rátát 25% közelébe emeljük
3. a bürokráciát legalább 25%-kal kell csökkentenünk, 600-800 milliárd forintos megtakarításra számítunk
4. tartósan 3% feletti növekedés
5. A tartós magyar pénzügyi konszolidáció 5. feltétele: egyensúlyba hozni a tb-kasszákat - magyarázta a tárcavezető. Nem engedhető meg tartósan a nagy hiány, veszélyeztetné a költségvetés egyensúlyát - húzta alá.
"Egy évünk van!"
Matolcsy György megismételte Orbán Viktor korábbi szavait, miszerint Magyarországnak egy év áll rendelkezésre. Egy évünk van arra, hogy elindítsuk, sok esetben végrehajtsuk azokat a szerkezeti reformokat, amelyekkel elérjük a fenti 5 feladatot - érzékeltette Matolcsy György, aki ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy:
- elindult egy államreform
- elindul egy közigazgatási reform
- bürokrácia átszervezése
- elindítottuk az adóreformot
- elindultunk egy gazdaságfejlesztési reform keretében afelé, hogy a forrásokat a kkv-k felé tereljük
- közszolgáltatások reformja (egészségügy, oktatás)
- közpénzügyi reformra készülünk
- közteherviselés reformja
Tavasszal jön a mindent tartalmazó dokumentum
Matolcsy beszédéből az is kiderült, hogy a kormány jövőre "növekedési és stabilitási" programot tesz le az asztalra. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a szórend nem véletlen, miután a növekedés az elsődleges szempont.
A szerkezeti reformok mélységeit, ütemezését 2011 tavaszán várt dokumentumban fogjuk megadni, abban fog szerepelni, hogy mitől mennyi megtakarítást várunk - emelte ki Matolcsy György.
A miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter mai beszéde kapcsán azt mondhatjuk, hogy ez a 2011 tavaszára beígért dokumentum az egyetlen újdonság. A kormány kommunikációja lényegében nem változott, tartalmi, intézkedési újdonságokkal sem találkoztunk, pedig egyes piaci szereplők ebben reménykedtek.
A kormány legújabb ígérete (a korábbi egymillió új munkahelyre vonatkozó vállalás ismételgetése után) minden bizonnyal a piacok, valamint a nemzetközi intézmények türelmének növelését szolgálja. A befektetők, a külföldi intézmények (IMF, Európai Unió) és a nemzetközi hitelminősítők is a szerkezeti reformokat hiányolták.
"Álljunk meg egy polgári szóra!"
Kínos pillanathoz érkeztem. Álljunk meg egy polgári szóra - tartott hatásszünetet Matolcsy György parlamenti expozéjában amikor a jövő évi tervekről az idei költségvetésre tért át. Csalás történt 2009-ben a 2010-es költségvetés tervezésekor - vélekedett a tárcavezető, aki szerint az új kormánynak ezért kellett lépnie:
- 200 milliárd forintos bankadó bevezetése
- 120 milliárd forintos zárolás
- három válságadó kivetése 160 milliárd forint értékben
- még a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket is meg kellett állítanunk idén - fogalmazott a tárcavezető.
Ezek a tételek összesen a GDP 2%-át teszik ki Matolcsy György tájékoztatása szerint, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy "ennél rosszabb a helyzet". A kormány azt is tapasztalta, hogy nem -0,4%-kal látjuk a gazdasági növekedést, hanem 1.6%-os év/év mutatót látunk - emelte ki a tárcavezető, aki a fentiek miatt úgy fogalmazott, hogy 3%-os fekete lyukkal, csalással tervezték meg az idei évi költségvetést. Ez volt az az ok, hogy bizony nagyon kockázatos, brutális bankadót és válságadót kellett bevezetnie az új kormánynak - vallotta be Matolcsy, aki szerint pénzügyi konszolidáció nélkül nem lesz felemelkedés.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=141432
A hármas szám határozta meg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mai parlamenti beszédét, amelyben a jövő évi költségvetést mutatta be Orbán Viktor expozéja után. A tárcavezető a szerkezeti reformok fontosságát hangsúlyozva elárulta, hogy egy éve van a kormánynak arra, hogy végrehajtsa, illetve beindítsa ezeket az intézkedéseket, jövő tavasszal pedig egy egységes dokumentumban mutatják be a lépések mélységeit, ütemezését. A miniszter nagyon kockázatosnak és brutálisnak nevezte a különadókat.
Messziről indított Matolcsy
Az új kormány első költségvetése és egyben egy új konszolidációs korszak elejének első költségvetése - kezdte beszédét a parlamentben a jövő évi költségvetés vitájában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Miután egy hosszú nemzeti felemelkedés korszak nyitányán vagyunk érdemes alaposan megtervezni a gazdaságpolitikánkat - jegyezte meg a tárcavezető, aki emlékeztetett arra, hogy több nemzetközi (1930-as évek amerikai New Deal-je, Németország a második világháború után és az ázsiai tigrisek) és magyarországi példa van arra, hogyan lehet gyorsan pénzügyi konszolidációt végrehajtani. Magyarországról három példát hozott erre: az 1920-as, az 1930-as évek, valamint az 1946-os gazdaságpolitikát.
Matolcsy György szerint a fentiekből az a tanulság, hogy egyszerre kell megtörténnie a pénzügyi konszolidációnak és megújulásnak.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter expozéját tartja a 2011. évi költségvetési törvényjavaslatról szóló vitában, az Országgyűlés plenáris ülésén.
A hármas szám bűvöletében
Matolcsy György elmondása szerint a kormány a jövő évi költségvetés megalkotásával a gazdaságpolitika középpontjába a siker háromszögét állította:
1. fogyasztás és beruházás ösztönzése
2. foglalkoztatás bővülése
3. ezen keresztül a pénzügyi egyensúly megteremtése
A tárcavezető arra is felhívta a jelenlévő képviselők figyelmét, hogy Magyarország első ízben teljesítheti az Európai Unió által, a költségvetés tekintetében elvárt feltételt, vagyis a 3% alatti GDP-arányos hiánycélt.
A 2011-es büdzsé három legfontosabb sarokszáma Matolcsy szerint:
1. az eredményszemléletű hiány a GDP 2.94%-a
2. a pénzforgalmi deficit 2.8%
3. az elsődleges egyenleg pedig plusz 0.8%-ot mutat. Ha nem lenne az államadósság utáni kamatfizetés, akkor most Magyarország pénzügyei konszolidáltnak lennének tekinthetők - magyarázta a nemzetgazdasági miniszter.
A jövő évi költségvetés - a tárcavezető megfogalmazása szerint - három alapfeltevésre épül:
1. 3%-os gazdasági növekedés
2. 3.5%-os infláció
3. és nem romlik a külső konjunktúra
Matolcsy György tovább fokozta a hármas szám jelentőségét beszédében, miután három fordulatot is hoz a 2011-es költségvetés:
1. csökkenhet az államdósság bruttó nemzeti termékhez viszonyított aránya, jövőre már 78% körüli szintre
2. egyszerre bővíti a fogyasztást, beruházásokat és a foglalkoztatást
3. sikerül a teljes jövedelem centralizációját 3%-kal lejjebb vinni, az adócentralizációt 36%-ra csökkenteni
A tárcavezető ennek kapcsán hangsúlyozta: egyszerre teljesítjük a gazdaságélénkítés felé menő környezet megvalósítását és pénzügyi konszolidációt. Matolcsy György szerint a fentiek elérését 3 eszköz szolgálja:
1. szigorú költségvetési politika. Nem is tehetünk mást. Mi konzervatívak szeretünk szigorú költségvetési politikát folytatni, akkor ha az növekedéssel párosul - fogalmazott Matolcsy.
2. adóreformot is használ a jövő évi költségvetés
3. a szerkezeti reformok Magyarország elkövetkező 10 évét megnyerik számunkra - fűzte hozzá.
Mire jutunk ezzel a költségvetéssel az EU-ban - tette fel a kérdést a nemzetgazdasági tárca vezetője. Jövőre Svédország mellett csak Magyarország államadóssága csökkent. Emellett idén és jövőre is az 5. legalacsonyabb költségvetési hiányt fogja felmutatni Magyarország - emelte ki Matolcsy.
Három fő gyengeséggel küzd a jövő évi költségvetés Matolcsy bevallása szerint:
1. 1000 milliárd felett van az adósság utáni kamatteher
2. közel 900 milliárd forintos hiányt mutat az állami nyugdíjkassza. Ezért van szükség nyugdíjreformra, a hiányzó összeget a 2011-es költségvetésben pótolja - magyarázta a tárcavezető.
3. az egészségügyi kassza is 700 milliárd forintos hiányt mutat.
A fentiekből kifolyólag Matolcsy György elmondása szerint a jövő évi költségvetés 10%-os lyukkal, gyengeséggel rendelkezik.
Viszont 5 feladat!
1. 10 év alatt 1 millió új munkahely. Ha ez ma működne Magyarországon, akkor ez közel 1000 milliárd forintos többletbevételt jelentene. Ez rendbe tenné a nyugdíjkasszát - jelezte a miniszter.
Erről friss elemzésünk:
2010.11.15 07:40
400 ezer új munkahely 5 év alatt - Volt már ilyen?
2. beruházási rátát 25% közelébe emeljük
3. a bürokráciát legalább 25%-kal kell csökkentenünk, 600-800 milliárd forintos megtakarításra számítunk
4. tartósan 3% feletti növekedés
5. A tartós magyar pénzügyi konszolidáció 5. feltétele: egyensúlyba hozni a tb-kasszákat - magyarázta a tárcavezető. Nem engedhető meg tartósan a nagy hiány, veszélyeztetné a költségvetés egyensúlyát - húzta alá.
"Egy évünk van!"
Matolcsy György megismételte Orbán Viktor korábbi szavait, miszerint Magyarországnak egy év áll rendelkezésre. Egy évünk van arra, hogy elindítsuk, sok esetben végrehajtsuk azokat a szerkezeti reformokat, amelyekkel elérjük a fenti 5 feladatot - érzékeltette Matolcsy György, aki ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy:
- elindult egy államreform
- elindul egy közigazgatási reform
- bürokrácia átszervezése
- elindítottuk az adóreformot
- elindultunk egy gazdaságfejlesztési reform keretében afelé, hogy a forrásokat a kkv-k felé tereljük
- közszolgáltatások reformja (egészségügy, oktatás)
- közpénzügyi reformra készülünk
- közteherviselés reformja
Tavasszal jön a mindent tartalmazó dokumentum
Matolcsy beszédéből az is kiderült, hogy a kormány jövőre "növekedési és stabilitási" programot tesz le az asztalra. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a szórend nem véletlen, miután a növekedés az elsődleges szempont.
A szerkezeti reformok mélységeit, ütemezését 2011 tavaszán várt dokumentumban fogjuk megadni, abban fog szerepelni, hogy mitől mennyi megtakarítást várunk - emelte ki Matolcsy György.
A miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter mai beszéde kapcsán azt mondhatjuk, hogy ez a 2011 tavaszára beígért dokumentum az egyetlen újdonság. A kormány kommunikációja lényegében nem változott, tartalmi, intézkedési újdonságokkal sem találkoztunk, pedig egyes piaci szereplők ebben reménykedtek.
A kormány legújabb ígérete (a korábbi egymillió új munkahelyre vonatkozó vállalás ismételgetése után) minden bizonnyal a piacok, valamint a nemzetközi intézmények türelmének növelését szolgálja. A befektetők, a külföldi intézmények (IMF, Európai Unió) és a nemzetközi hitelminősítők is a szerkezeti reformokat hiányolták.
"Álljunk meg egy polgári szóra!"
Kínos pillanathoz érkeztem. Álljunk meg egy polgári szóra - tartott hatásszünetet Matolcsy György parlamenti expozéjában amikor a jövő évi tervekről az idei költségvetésre tért át. Csalás történt 2009-ben a 2010-es költségvetés tervezésekor - vélekedett a tárcavezető, aki szerint az új kormánynak ezért kellett lépnie:
- 200 milliárd forintos bankadó bevezetése
- 120 milliárd forintos zárolás
- három válságadó kivetése 160 milliárd forint értékben
- még a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket is meg kellett állítanunk idén - fogalmazott a tárcavezető.
Ezek a tételek összesen a GDP 2%-át teszik ki Matolcsy György tájékoztatása szerint, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy "ennél rosszabb a helyzet". A kormány azt is tapasztalta, hogy nem -0,4%-kal látjuk a gazdasági növekedést, hanem 1.6%-os év/év mutatót látunk - emelte ki a tárcavezető, aki a fentiek miatt úgy fogalmazott, hogy 3%-os fekete lyukkal, csalással tervezték meg az idei évi költségvetést. Ez volt az az ok, hogy bizony nagyon kockázatos, brutális bankadót és válságadót kellett bevezetnie az új kormánynak - vallotta be Matolcsy, aki szerint pénzügyi konszolidáció nélkül nem lesz felemelkedés.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=141432
"Megfékezzük az államadósság növekedését"
Megfékezzük és megállítjuk az államadósság növekedését. A költségvetést 3% alatti hiánnyal alkottuk meg. 2004 óta sohasem volt 3% alatt a (GDP-arányos)deficit. Ez a költségvetés az adósságcsapdából való szabadulás első lépése. Ezt a politikát kívánjuk folytatni 2011 után is - fejtette ki Orbán Viktor.
Szerkezeti reformok indulnak
Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy Magyarország tartósan 3% alatt tartja a hiányt és megindítja 2011 után a szerkezeti reformokat a következő területeken:
- nyugdíj
- egészségügy
- önkormányzat
- közlekedés
A miniszterelnök elmondása szerint ezeken a területeken elkezdődtek a társadalmi egyeztetések. Az egyes területekről szólva később kifejtette, hogy a megújuláshoz új adórendszerre van szükség. Emellett át kell alakítani az egészségügyet úgy, hogy az 21. századi követelményeknek is megfeleljen, valamint biztonságosan finanszírozható legyen. Ehhez tabukat kell majd ledönteni - vélekedett a kormányfő, aki hozzáfűzte: át kell alakítani az oktatást, amihez szintén tabukat kell dönteni.
Amennyiben a 3% feletti növekedést sikerül tartóssá tenni és a külföldi környezet sem romlik el, akkor 2014-15-re 70% alá csökkentjük az államadósságot - emelte ki Orbán Viktor, aki hozzáfűzte: "nem babra megy a játék". Nem a betartás, gáncsolás idejét éljük, hanem a cselekvő emberek idejét. A tettek versenye zajlik a világban - mutatott rá a kormányfő.
Szerkezeti reformok indulnak
Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy Magyarország tartósan 3% alatt tartja a hiányt és megindítja 2011 után a szerkezeti reformokat a következő területeken:
- nyugdíj
- egészségügy
- önkormányzat
- közlekedés
A miniszterelnök elmondása szerint ezeken a területeken elkezdődtek a társadalmi egyeztetések. Az egyes területekről szólva később kifejtette, hogy a megújuláshoz új adórendszerre van szükség. Emellett át kell alakítani az egészségügyet úgy, hogy az 21. századi követelményeknek is megfeleljen, valamint biztonságosan finanszírozható legyen. Ehhez tabukat kell majd ledönteni - vélekedett a kormányfő, aki hozzáfűzte: át kell alakítani az oktatást, amihez szintén tabukat kell dönteni.
Amennyiben a 3% feletti növekedést sikerül tartóssá tenni és a külföldi környezet sem romlik el, akkor 2014-15-re 70% alá csökkentjük az államadósságot - emelte ki Orbán Viktor, aki hozzáfűzte: "nem babra megy a játék". Nem a betartás, gáncsolás idejét éljük, hanem a cselekvő emberek idejét. A tettek versenye zajlik a világban - mutatott rá a kormányfő.
2010. március 19., péntek
Demján és Orbán kézfogással pecsételte meg megállapodásukat
2010. 3. 8. 14:49
A 6-os pontban, ami az euró idő előtti átvételének veszélyeiről szól, ugyan fenntartja véleményét, ebben még fognak küzdeni, ám felajánlotta kézfogását Orbán Viktornak a VOSZ kívánságait illetően. A Fidesz elnöke elfogadta, és a színpadon kezet is fogtak.
Demján ugyan bevallotta, hogy elkötelezett baloldali gondolkodású, ám most Magyarország sorsáról van szó.
Demján Sándor 6 pontban foglalta össze a VOSZ kívánságlistáját a kormánnyal szemben.
1. Versenyképes adórendszert! A VOSZ azt javasolja, a vállalkozások adóterhelését 4 év alatt, a lakosságét 6 év alatt a régiós versenytársak átlagos adóterhelése alá kellene csökkentenie a következő kormánynak.
2. Társulj és fogj össze magyar! Orbán Viktor ezt a pontot is támogatásáról biztosította: 2011-től tőke- és kamattámogatással létrejöhetnek a Demján Sándor által említett gazdasági társulások.
3. A termelést támogassa a kormány! Ez a pont is bírja Fidesz elnökének támogatását.
4. A magyar vállalkozások előnyben részesítése! Orbán törvénymódosítást ígért, és azt, hogy 2012-re a hazai közbeszerzésben a többségi magyar tulajdonban lévő cégek olyan arányban lesznek győztesek, mint Franciaországban a francia cégek.
5. A kkv-k előnyben részesítése! A hazai cégek az uniós támogatások mintegy 50 százalékából részesülnek - ígérte a pártelnök.
6. Euróbevezetés csak az uniós gazdasági fejlettség 80 százalékának elérése után! Ebben nincs egyetértés, mert Orbán szerint belátható időn belül nem tudunk olyan gyorsan növekedni, hogy ezt a szintet elérjük, így viszont beláthatatlan távolságba kerülne az euro bevezetése.
A 6-os pontban, ami az euró idő előtti átvételének veszélyeiről szól, ugyan fenntartja véleményét, ebben még fognak küzdeni, ám felajánlotta kézfogását Orbán Viktornak a VOSZ kívánságait illetően. A Fidesz elnöke elfogadta, és a színpadon kezet is fogtak.
Demján ugyan bevallotta, hogy elkötelezett baloldali gondolkodású, ám most Magyarország sorsáról van szó.
Demján Sándor 6 pontban foglalta össze a VOSZ kívánságlistáját a kormánnyal szemben.
1. Versenyképes adórendszert! A VOSZ azt javasolja, a vállalkozások adóterhelését 4 év alatt, a lakosságét 6 év alatt a régiós versenytársak átlagos adóterhelése alá kellene csökkentenie a következő kormánynak.
2. Társulj és fogj össze magyar! Orbán Viktor ezt a pontot is támogatásáról biztosította: 2011-től tőke- és kamattámogatással létrejöhetnek a Demján Sándor által említett gazdasági társulások.
3. A termelést támogassa a kormány! Ez a pont is bírja Fidesz elnökének támogatását.
4. A magyar vállalkozások előnyben részesítése! Orbán törvénymódosítást ígért, és azt, hogy 2012-re a hazai közbeszerzésben a többségi magyar tulajdonban lévő cégek olyan arányban lesznek győztesek, mint Franciaországban a francia cégek.
5. A kkv-k előnyben részesítése! A hazai cégek az uniós támogatások mintegy 50 százalékából részesülnek - ígérte a pártelnök.
6. Euróbevezetés csak az uniós gazdasági fejlettség 80 százalékának elérése után! Ebben nincs egyetértés, mert Orbán szerint belátható időn belül nem tudunk olyan gyorsan növekedni, hogy ezt a szintet elérjük, így viszont beláthatatlan távolságba kerülne az euro bevezetése.
(forrás: vg.hu)
Járai: legalább 7-8 százalék lesz az idei hiány, erős gazdaság kell a magyar euróhoz
2010.03.16 13:10
Nem tartható az idei évre kitűzött hiánycél, legalább 7-8%-os lehet a GDP-arányában - véli Járai Zsigmond, aki szerint a 3.8%-os cél tarthatóságát jól bevette a piac és a nemzetközi szervezetek is. A Fidesz pénteken megjelent választási programjához ajánlást író korábbi pénzügyminiszter a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) keddi rendezvényén több pontban foglalta össze az új kormánynak szánt javaslatait és megjegyezte: próbálja majd ebbe az irányba befolyásolni az új kormány gazdaságpolitikáját.
Rosszul állunk
Nagyon rosszul állunk. Szinte minden gazdasági mutatóban messze elmaradunk a velünk együtt csatlakozott ország mutatójától - jelentette ki Járai Zsigmond Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) mai Üzleti Fórumán sorolva a mutatószámokat. A volt pénzügyminiszter szerint egyszerűen hihetetlen a kép, teljesen elképesztő, hogyan jutottunk idáig.
A mikrogazdasági helyzetképpel együtt a helyzetünk még rosszabb - magyarázta Járai Zsigmond, aki emlékeztetett arra, hogy versenyképességünk gyors csökkenése jellemezte az elmúlt 8 évet (39 helyet csúsztunk vissza).
Úgy tűnik, hogy eredményes volt a Bajnai-kormány deficitcsökkentése, ám ez rossz szerkezetben valósult meg - vélekedett a korábbi pénzügyminiszter a HBLF mai rendezvényén és hozzátette: az idei deficit sokkal nagyobb lesz, ez egészen biztos.
A konvergenciaterv hamis
2010 elején elfogadott konvergenciaterv úgy hamis az egész ahogy van, a Rákosi elvtárs 5 éves terveihez hasonlítható - jelentette ki Járai Zsigmond, aki szerint a terv fő problémája, hogy nem látszik: mitől lesz szép a jövő.
A fő kérdés a közgazdász szerint, hogy mitől lesz Magyarországon növekedés és mit kellene ehhez tenni.
Duplázódik a hiány?
Fordítani kell a gazdaságpolitika fő fókuszán - és ehhez több feladatot sorolt Járai:
- utolsó évben: deficitcsökkentés volt a fókusz, ennek volt minden alárendelve
- ehelyett: a növekedés és a versenyképesség javítása kellene álljon a fókuszban
- Úgy kell egy növekedési pályát kialakítani, hogy a költségvetési egyensúly közben ne romoljon - hangsúlyozta Járai.
A mai egyensúly nem fenntartható. Év végéig könnyen elérheti a 7-8%-ot a költségvetés (GDP-arányos) hiánya. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy hány csontváz eshet ki a szekrényből. A nemzetközi szervezetek és a piac is elég jól bevette a hiánycél teljesülését - fejtette ki előadásában a volt pénzügyminiszter, aki többször is megemlítette a 7-8%-os hiányszintet. Fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy ebben (a 7-8%-ban) nincs benne az állami vállalatok adósságkonszolidációja. Ezt is meg kell valamikor és valahogyan oldani - vélekedett Járai.
A CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. felügyelőbizottságának elnöke szerint a költségvetés esetében a fő kérdés, hogy az új kormány miként fogja menedzselhető szintre szorítani a deficitet. Járai Zsigmond ennek kapcsán 5-6%-os hiányszintet említett.
Mit kellene tegyen az új kormány?
Járai Zsigmond előadása elején megjegyezte, hogy mindezek csak a saját véleményét tükrözik, de arra törekszik majd, hogy az új kormány is ebbe az irányba haladjon. Én is remélem, hogy ez bizonyos pontokon találkozik a Fidesz véleményével - fűzte hozzá.
A volt jegybankelnök elmondta, hogy egy vízió kitűzése szükséges. Ehhez széles társadalmi réteg együttműködésére van szükség. A vízió azért fontos, hogy tudjuk mikor megyünk rossz irányba - fűzte hozzá a szakember.
A versenyképesség javulásra és tartós növekedésre (1) van szükség Járai Zsigmond szerint, és elengedhetetlen a kiszámítható, jó és minőségi kormányzás is.
Második körben szükség van a bürokrácia és korrupció leépítésére (2). Ide tartozik többek között a kevesebb önkormányzat és kisebb parlament is - emelte ki a korábbi pénzügyminiszter, aki szerint törekedni kell az elektronikus kormányzásra is.
A harmadik fontos feladat Járai Zsigmond szerint az adó- és járulékrendszer átalakítása (3). Az Orbán-kormány minisztere emlékeztetett a Fidesz elnökének korábbi kijelentésére, miszerint 4 év alatt a szomszédos országok adóterhelésének szintjére kell csökkenteni a magyarországi elvonásokat. Járai szerint mindez azt jelentené, hogy az elvonás mértéke a jelenlegi 39%-ról 29%-ra csökkenne.
Mint ismeretes, Orbán Viktor múlt héten a VOSZ rendezvényén azt ígérte, hogy az új kormány vállalkozások adóterheit négy év alatt, a lakosság terhelését hat év alatt a régiós versenytársaink szintjére, vagy az alá csökkenti. Járai Zsigmond mai előadásában úgy fogalmazott, hogy minél gyorsabban ki kell építeni az új adórendszert, meglátása szerint a alacsonyabb adóterhelésnél kisebb az adóelkerülés élvezete.
A pénzügyi szakember szerint új költségvetésre is szükség van (4). Megítélése szerint ebben a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió is partner lesz, ha tisztességes gazdaságpolitikát mutat be az új kormány.
Át kell formálni a monetáris politikát és a magyar felügyeleti rendszert (5) is - emelte ki a mai HBLF rendezvényen Járai. A monetáris és fiskális restrikció, valamint a pénzügyi felügyelet magatartása nem segített Magyarországon a válságban. Ezeken változtatni kell - nyomatékosította a közgazdász, aki megjegyezte: monetáris politika fókusza rossz helyen van, mivel a gazdasági növekedésnek kellene a középpontban lennie. Járai kiemelte, hogy a bankokat ösztönözni kell a hitelek kihelyezésére, nem pedig kényszeríteni. Más lóra kell ültetni az egész bankrendszert, úgy, hogy közben a pénzügyi stabilitás ne boruljon meg - magyarázta a volt jegybankelnök.
Euróbevezetési kilátások
Járai Zsigmond beszédében hangsúlyozta, hogy a legelőnyösebb Magyarország számára az, ha minél hamarabb bevezetjük az eurót. Nem érdemes vitatkozni a feltételek könnyítéséről. Arról érdemes vitázni, hogy hogyan teljesítsük a csatlakozási feltételeket mihamarabb - mondta Járai, aki szerint mindenekelőtt a gazdaságot kell rendbe tenni, utána álmodhatunk az euróról. A mutatók teljesítése után lehet kitűzni céldátumot is a szakember szerint.
Az eurót csak egy erős és stabil gazdaságban szabad bevezetni - húzta alá a volt jegybankelnök, aki nagyon elégedett lenne egy 2015-2016-os euróbevezetéssel.
Járai Zsigmond euróbevezetéssel kapcsolatos kijelentései egybecsengenek Orbán Viktor korábbi, óvatos, várakozásokat hűtő véleményével. Mint ismeretes, múlt hétfőn a Fidesz elnöke úgy fogalmazott, hogy a reális csatlakozási lehetőség után nevezhető meg konkrét céldátum. Mindez egyértelműen óvatosabb megközelítést jelent a korábbiakhoz képest a Fidesz részéről.
Nem tartható az idei évre kitűzött hiánycél, legalább 7-8%-os lehet a GDP-arányában - véli Járai Zsigmond, aki szerint a 3.8%-os cél tarthatóságát jól bevette a piac és a nemzetközi szervezetek is. A Fidesz pénteken megjelent választási programjához ajánlást író korábbi pénzügyminiszter a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) keddi rendezvényén több pontban foglalta össze az új kormánynak szánt javaslatait és megjegyezte: próbálja majd ebbe az irányba befolyásolni az új kormány gazdaságpolitikáját.
Rosszul állunk
Nagyon rosszul állunk. Szinte minden gazdasági mutatóban messze elmaradunk a velünk együtt csatlakozott ország mutatójától - jelentette ki Járai Zsigmond Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) mai Üzleti Fórumán sorolva a mutatószámokat. A volt pénzügyminiszter szerint egyszerűen hihetetlen a kép, teljesen elképesztő, hogyan jutottunk idáig.
A mikrogazdasági helyzetképpel együtt a helyzetünk még rosszabb - magyarázta Járai Zsigmond, aki emlékeztetett arra, hogy versenyképességünk gyors csökkenése jellemezte az elmúlt 8 évet (39 helyet csúsztunk vissza).
Úgy tűnik, hogy eredményes volt a Bajnai-kormány deficitcsökkentése, ám ez rossz szerkezetben valósult meg - vélekedett a korábbi pénzügyminiszter a HBLF mai rendezvényén és hozzátette: az idei deficit sokkal nagyobb lesz, ez egészen biztos.
A konvergenciaterv hamis
2010 elején elfogadott konvergenciaterv úgy hamis az egész ahogy van, a Rákosi elvtárs 5 éves terveihez hasonlítható - jelentette ki Járai Zsigmond, aki szerint a terv fő problémája, hogy nem látszik: mitől lesz szép a jövő.
A fő kérdés a közgazdász szerint, hogy mitől lesz Magyarországon növekedés és mit kellene ehhez tenni.
Duplázódik a hiány?
Fordítani kell a gazdaságpolitika fő fókuszán - és ehhez több feladatot sorolt Járai:
- utolsó évben: deficitcsökkentés volt a fókusz, ennek volt minden alárendelve
- ehelyett: a növekedés és a versenyképesség javítása kellene álljon a fókuszban
- Úgy kell egy növekedési pályát kialakítani, hogy a költségvetési egyensúly közben ne romoljon - hangsúlyozta Járai.
A mai egyensúly nem fenntartható. Év végéig könnyen elérheti a 7-8%-ot a költségvetés (GDP-arányos) hiánya. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy hány csontváz eshet ki a szekrényből. A nemzetközi szervezetek és a piac is elég jól bevette a hiánycél teljesülését - fejtette ki előadásában a volt pénzügyminiszter, aki többször is megemlítette a 7-8%-os hiányszintet. Fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy ebben (a 7-8%-ban) nincs benne az állami vállalatok adósságkonszolidációja. Ezt is meg kell valamikor és valahogyan oldani - vélekedett Járai.
A CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. felügyelőbizottságának elnöke szerint a költségvetés esetében a fő kérdés, hogy az új kormány miként fogja menedzselhető szintre szorítani a deficitet. Járai Zsigmond ennek kapcsán 5-6%-os hiányszintet említett.
Mit kellene tegyen az új kormány?
Járai Zsigmond előadása elején megjegyezte, hogy mindezek csak a saját véleményét tükrözik, de arra törekszik majd, hogy az új kormány is ebbe az irányba haladjon. Én is remélem, hogy ez bizonyos pontokon találkozik a Fidesz véleményével - fűzte hozzá.
A volt jegybankelnök elmondta, hogy egy vízió kitűzése szükséges. Ehhez széles társadalmi réteg együttműködésére van szükség. A vízió azért fontos, hogy tudjuk mikor megyünk rossz irányba - fűzte hozzá a szakember.
A versenyképesség javulásra és tartós növekedésre (1) van szükség Járai Zsigmond szerint, és elengedhetetlen a kiszámítható, jó és minőségi kormányzás is.
Második körben szükség van a bürokrácia és korrupció leépítésére (2). Ide tartozik többek között a kevesebb önkormányzat és kisebb parlament is - emelte ki a korábbi pénzügyminiszter, aki szerint törekedni kell az elektronikus kormányzásra is.
A harmadik fontos feladat Járai Zsigmond szerint az adó- és járulékrendszer átalakítása (3). Az Orbán-kormány minisztere emlékeztetett a Fidesz elnökének korábbi kijelentésére, miszerint 4 év alatt a szomszédos országok adóterhelésének szintjére kell csökkenteni a magyarországi elvonásokat. Járai szerint mindez azt jelentené, hogy az elvonás mértéke a jelenlegi 39%-ról 29%-ra csökkenne.
Mint ismeretes, Orbán Viktor múlt héten a VOSZ rendezvényén azt ígérte, hogy az új kormány vállalkozások adóterheit négy év alatt, a lakosság terhelését hat év alatt a régiós versenytársaink szintjére, vagy az alá csökkenti. Járai Zsigmond mai előadásában úgy fogalmazott, hogy minél gyorsabban ki kell építeni az új adórendszert, meglátása szerint a alacsonyabb adóterhelésnél kisebb az adóelkerülés élvezete.
A pénzügyi szakember szerint új költségvetésre is szükség van (4). Megítélése szerint ebben a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió is partner lesz, ha tisztességes gazdaságpolitikát mutat be az új kormány.
Át kell formálni a monetáris politikát és a magyar felügyeleti rendszert (5) is - emelte ki a mai HBLF rendezvényen Járai. A monetáris és fiskális restrikció, valamint a pénzügyi felügyelet magatartása nem segített Magyarországon a válságban. Ezeken változtatni kell - nyomatékosította a közgazdász, aki megjegyezte: monetáris politika fókusza rossz helyen van, mivel a gazdasági növekedésnek kellene a középpontban lennie. Járai kiemelte, hogy a bankokat ösztönözni kell a hitelek kihelyezésére, nem pedig kényszeríteni. Más lóra kell ültetni az egész bankrendszert, úgy, hogy közben a pénzügyi stabilitás ne boruljon meg - magyarázta a volt jegybankelnök.
Euróbevezetési kilátások
Járai Zsigmond beszédében hangsúlyozta, hogy a legelőnyösebb Magyarország számára az, ha minél hamarabb bevezetjük az eurót. Nem érdemes vitatkozni a feltételek könnyítéséről. Arról érdemes vitázni, hogy hogyan teljesítsük a csatlakozási feltételeket mihamarabb - mondta Járai, aki szerint mindenekelőtt a gazdaságot kell rendbe tenni, utána álmodhatunk az euróról. A mutatók teljesítése után lehet kitűzni céldátumot is a szakember szerint.
Az eurót csak egy erős és stabil gazdaságban szabad bevezetni - húzta alá a volt jegybankelnök, aki nagyon elégedett lenne egy 2015-2016-os euróbevezetéssel.
Járai Zsigmond euróbevezetéssel kapcsolatos kijelentései egybecsengenek Orbán Viktor korábbi, óvatos, várakozásokat hűtő véleményével. Mint ismeretes, múlt hétfőn a Fidesz elnöke úgy fogalmazott, hogy a reális csatlakozási lehetőség után nevezhető meg konkrét céldátum. Mindez egyértelműen óvatosabb megközelítést jelent a korábbiakhoz képest a Fidesz részéről.
(forrás: portfolio.hu)
Matolcsy: nem lesz 6.5% feletti idei hiány, 3 éves adóreform indul jövőre!
2010.03.19 16:30
A választási győzelmet követően júniusban egy 2-3 éves futamidejű, elővigyázatossági jellegű hitelkeret megkötéséről kezdhet tárgyalásokat a nemzetközi közösséggel a Fidesz - jelezte egy ma délutáni interjúban a Reuters-nek Matolcsy György. A Fidesz-kormány gazdaság miniszteri posztjának legnagyobb esélyese azt is elmondta, hogy a legnagyobb veszély a magyar gazdaságra nézve az, ha beragad az ország egy 1-2%-os potencinális GDP-növekedési állapotba, ezért - a nemzetközi szervezetek rábólintása esetén - jövő januártól egy 3 éves gazdasági programot indíthat majd az új kormány. Ebben lesz egy várhatóan 3 éves, átfogó adócsökkentési program és szerkezeti reformok sorozata is. A program tartalmáról bővebben nem beszélt a gazdaságpolitikus.
Matolcsy azonban elmondta: az új kormány nem hagyná, hogy az idei GDP-arányos államháztartási hiány 6.5% fölé emelkedjen. Ha mégis efelé tartanának a folyamatok, akkor szigorító lépéseket tennének még idén évközben. Az idei hivatalos államháztartási hiánycél 3.8%, amelynek esetleges emeléséről az utóbbi napokban már Oszkó Péter pénzügyminiszter is beszélt.
Matolcsy legfeljebb 6.5%-os idei deficit mértékre vonatkozó jelzése abból a szempontból érdekes, (miközben megnyugtató), hogy korábban rendre 7-8% körüli/feletti deficit "jóslatokat" fogalmaztak meg a párt vezető gazdaságpolitikusai.
Matolcsy meglátása szerint egy 4.5-6.5% közötti tartományba eső idei államháztartási hiányt még biztonsággal finanszírozni lehetne a piacról. Jelzése szerint ugyanis a Nemzetközi Valutaalappal (és az Európai Bizottsággal) egy ún. elővigyázatossági készenléti hitelkeretről (precautionary standby agreement, prec. SBA) egyezhet majd meg az új kormány várhatóan szeptember körül, amely hitelkeretből nem szeretnének ténylegesen lehívni és felhasználni pénzt. A jelenlegi hitelkeret október elejéig hívható le.
Az ún. elővigyázatossági készenléti hitelkeret egyik jellegzetessége, hogy miközben a hitelkeret rendelkezésre áll, azt nem kell meghatározott időközönként lehívni, hanem csak szükség esetén, viszont demonstrálja a befektetők felé a pénzügyi biztonságot, a hitellehetőség gyors elérhetőségét. Ilyen jellegű hitelmegállapodása volt már a '90-es években Magyarországnak az IMF felől, és akkor nem volt szükség a hitelkeret lehívására. Jelenleg egy nornál készenléti hitelmegállapodás fut az IMF-fel, amelynek keretében negyedévente döntött az ország a szervezetekkel való egyeztetés után arról, hogy lehívjunk-e forrást. Az utóbbi negyedévekben hitellehívásra már nem került sor a nemzetközi szervezetektől.
A 2008 őszén megszerzett nemzetközi hitelcsomagból idáig összesen 14.2 milliárd eurónyi forrást hívott le Magyarország, azaz adott még kb. 5.3 milliárd eurónyi keret, illetve a lehívott pénzekből a Portfolio.hu kalkuláció szerint mintegy 6 milliárd eurónyi rész még nem került felhasználásra, illetve újra felszabadult, vagy mobilizálható. Ez az összeg úgy jön össze, hogy az Államadósság Kezelő Központ az adósságfinanszírozásra lehívott keretből az idénre elkülönített 3 milliárd eurónyi részt még egyáltalán nem használta fel, emellett az OTP Bank napokon belül teljesen visszafizeti az 1.4 milliárd eurónyi hitelt, az FHB pedig a 30 milliárd forintnyi tőkeemelésre kapott összeget. Emellett a Magyar Nemzeti Bank is lehívott egy 1.4 milliárd eurónyi hitelrészt tavaly júniusban, igaz az nem adósságfinanszírozásra, illetve bankmentésre, hanem kizárólag a nemzetközi tartalékok emelésére volt felhasználható.
A volt és leendő gazdasági miniszter szerint a 2011 januárjától elinduló három éves adócsökkentési program keretében egyes adónemek megszűnnek, a megmaradók közül pedig főként a jövedelem és a foglalkoztatást terhelő adók jelentősen mérséklődnek. Egyszerűsödne az adórendszer és szélesedne az adófizetői kör is - érzékeltette az adóreform irányait Matolcsy, aki szerint emellett is képesnek kell lennie majd az új kormánynak évente a GDP 0.5-1.0%-pontjával mérsékelni az államháztartási hiányt. Szavai szerint az nem lenne nagy "tragédia", ha 2012 végére még nem sikerülne a hiányt a maastrcihti kritériumok között előírt 3%-os szint alá szorítani. Szavai szerint 2013-ra már fenntartható pályára állna a magyar gazdaság, több foglalkoztatott lesz majd és beérhetnek majd a reformok gyümölcsei.
Érdemes megjegyezni, hogy a jelenleg érvényben lévő megállapodás szerint az Európai Bizottság csak 2011 végéig adott haladékot Magyarországnak arra, hogy a 3%-os limit alá csökkentse a hiányt, azaz a Fidesz stratégiája, feltehetően nem megalapozatlanul, abből indul ki, hogy az uniós döntéshozók majd belemennek a deficitelőírás további egy-két évvel csúszó teljesítésébe. A térségi, illetve a fejlett nyugat-európai országok következő évekbeli államháztartási hiánypáláyjából kiindulva ez valószínűleg nem a realitásoktól elszakadó feltételezés. Azt is látni kell azonban, hogy minél később teljesítjük a 3% alatti hiánykritériumot, annál később válhat reálissá az euróbevezetés.
A gazdaságpolitikus elmondása szerint - a Fidesz vezetőinek korábbi ígéretével ellentétben - nem mostanában fog megjelölni euróbevezetési céldátumot a leendő kormány, azt legkésőbb 2013-ig teszi majd meg.
Matolcsy az euróbevezetési céldátum későbbi megjelölését nem a magyar gazdasági pályát övező bizonytalanságokkal, hanem inkább külső okokkal igyekezett megmagyarázni. Szavai szerint a görög adósságválság tovagyűrűző hatásai miatt az egész eurózóna jövőjét is számos kérdőjel övezi, megváltozott tehát a világ, de a Fidesz törekvése (az euró magyarországi bevezetése) nem. Matolcsy szerint addig, amíg nem tudunk választ adni a most az eurózónával kapcsolatban felmerült kérdésekre, addig arra sem tudunk igazán választ adni, hogy mi is áll Magyarország érdekében: a nagyon gyors euróbevezetés, vagy egy 2015-2016 körüli, a megváltozó körülményekhez igazodó pénzcsere.
A választási győzelmet követően júniusban egy 2-3 éves futamidejű, elővigyázatossági jellegű hitelkeret megkötéséről kezdhet tárgyalásokat a nemzetközi közösséggel a Fidesz - jelezte egy ma délutáni interjúban a Reuters-nek Matolcsy György. A Fidesz-kormány gazdaság miniszteri posztjának legnagyobb esélyese azt is elmondta, hogy a legnagyobb veszély a magyar gazdaságra nézve az, ha beragad az ország egy 1-2%-os potencinális GDP-növekedési állapotba, ezért - a nemzetközi szervezetek rábólintása esetén - jövő januártól egy 3 éves gazdasági programot indíthat majd az új kormány. Ebben lesz egy várhatóan 3 éves, átfogó adócsökkentési program és szerkezeti reformok sorozata is. A program tartalmáról bővebben nem beszélt a gazdaságpolitikus.
Matolcsy azonban elmondta: az új kormány nem hagyná, hogy az idei GDP-arányos államháztartási hiány 6.5% fölé emelkedjen. Ha mégis efelé tartanának a folyamatok, akkor szigorító lépéseket tennének még idén évközben. Az idei hivatalos államháztartási hiánycél 3.8%, amelynek esetleges emeléséről az utóbbi napokban már Oszkó Péter pénzügyminiszter is beszélt.
Matolcsy legfeljebb 6.5%-os idei deficit mértékre vonatkozó jelzése abból a szempontból érdekes, (miközben megnyugtató), hogy korábban rendre 7-8% körüli/feletti deficit "jóslatokat" fogalmaztak meg a párt vezető gazdaságpolitikusai.
Matolcsy meglátása szerint egy 4.5-6.5% közötti tartományba eső idei államháztartási hiányt még biztonsággal finanszírozni lehetne a piacról. Jelzése szerint ugyanis a Nemzetközi Valutaalappal (és az Európai Bizottsággal) egy ún. elővigyázatossági készenléti hitelkeretről (precautionary standby agreement, prec. SBA) egyezhet majd meg az új kormány várhatóan szeptember körül, amely hitelkeretből nem szeretnének ténylegesen lehívni és felhasználni pénzt. A jelenlegi hitelkeret október elejéig hívható le.
Az ún. elővigyázatossági készenléti hitelkeret egyik jellegzetessége, hogy miközben a hitelkeret rendelkezésre áll, azt nem kell meghatározott időközönként lehívni, hanem csak szükség esetén, viszont demonstrálja a befektetők felé a pénzügyi biztonságot, a hitellehetőség gyors elérhetőségét. Ilyen jellegű hitelmegállapodása volt már a '90-es években Magyarországnak az IMF felől, és akkor nem volt szükség a hitelkeret lehívására. Jelenleg egy nornál készenléti hitelmegállapodás fut az IMF-fel, amelynek keretében negyedévente döntött az ország a szervezetekkel való egyeztetés után arról, hogy lehívjunk-e forrást. Az utóbbi negyedévekben hitellehívásra már nem került sor a nemzetközi szervezetektől.
A 2008 őszén megszerzett nemzetközi hitelcsomagból idáig összesen 14.2 milliárd eurónyi forrást hívott le Magyarország, azaz adott még kb. 5.3 milliárd eurónyi keret, illetve a lehívott pénzekből a Portfolio.hu kalkuláció szerint mintegy 6 milliárd eurónyi rész még nem került felhasználásra, illetve újra felszabadult, vagy mobilizálható. Ez az összeg úgy jön össze, hogy az Államadósság Kezelő Központ az adósságfinanszírozásra lehívott keretből az idénre elkülönített 3 milliárd eurónyi részt még egyáltalán nem használta fel, emellett az OTP Bank napokon belül teljesen visszafizeti az 1.4 milliárd eurónyi hitelt, az FHB pedig a 30 milliárd forintnyi tőkeemelésre kapott összeget. Emellett a Magyar Nemzeti Bank is lehívott egy 1.4 milliárd eurónyi hitelrészt tavaly júniusban, igaz az nem adósságfinanszírozásra, illetve bankmentésre, hanem kizárólag a nemzetközi tartalékok emelésére volt felhasználható.
A volt és leendő gazdasági miniszter szerint a 2011 januárjától elinduló három éves adócsökkentési program keretében egyes adónemek megszűnnek, a megmaradók közül pedig főként a jövedelem és a foglalkoztatást terhelő adók jelentősen mérséklődnek. Egyszerűsödne az adórendszer és szélesedne az adófizetői kör is - érzékeltette az adóreform irányait Matolcsy, aki szerint emellett is képesnek kell lennie majd az új kormánynak évente a GDP 0.5-1.0%-pontjával mérsékelni az államháztartási hiányt. Szavai szerint az nem lenne nagy "tragédia", ha 2012 végére még nem sikerülne a hiányt a maastrcihti kritériumok között előírt 3%-os szint alá szorítani. Szavai szerint 2013-ra már fenntartható pályára állna a magyar gazdaság, több foglalkoztatott lesz majd és beérhetnek majd a reformok gyümölcsei.
Érdemes megjegyezni, hogy a jelenleg érvényben lévő megállapodás szerint az Európai Bizottság csak 2011 végéig adott haladékot Magyarországnak arra, hogy a 3%-os limit alá csökkentse a hiányt, azaz a Fidesz stratégiája, feltehetően nem megalapozatlanul, abből indul ki, hogy az uniós döntéshozók majd belemennek a deficitelőírás további egy-két évvel csúszó teljesítésébe. A térségi, illetve a fejlett nyugat-európai országok következő évekbeli államháztartási hiánypáláyjából kiindulva ez valószínűleg nem a realitásoktól elszakadó feltételezés. Azt is látni kell azonban, hogy minél később teljesítjük a 3% alatti hiánykritériumot, annál később válhat reálissá az euróbevezetés.
A gazdaságpolitikus elmondása szerint - a Fidesz vezetőinek korábbi ígéretével ellentétben - nem mostanában fog megjelölni euróbevezetési céldátumot a leendő kormány, azt legkésőbb 2013-ig teszi majd meg.
Matolcsy az euróbevezetési céldátum későbbi megjelölését nem a magyar gazdasági pályát övező bizonytalanságokkal, hanem inkább külső okokkal igyekezett megmagyarázni. Szavai szerint a görög adósságválság tovagyűrűző hatásai miatt az egész eurózóna jövőjét is számos kérdőjel övezi, megváltozott tehát a világ, de a Fidesz törekvése (az euró magyarországi bevezetése) nem. Matolcsy szerint addig, amíg nem tudunk választ adni a most az eurózónával kapcsolatban felmerült kérdésekre, addig arra sem tudunk igazán választ adni, hogy mi is áll Magyarország érdekében: a nagyon gyors euróbevezetés, vagy egy 2015-2016 körüli, a megváltozó körülményekhez igazodó pénzcsere.
(forrás: pordtfolio.hu)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)