2011.01.06 19:45
Magyarország azon európai országok közé tartozik, akinek még van esélye arra, hogy jelentősen újjászervezve saját államát versenyképessé váljon a termelés és a gazdasági növekedés tekintetében a világgazdaság feltörekvő régióival. Minden magyar gazdasági lépés ezt a célt szolgálja - mondta ma Orbán Viktor miniszterelnök külföldi újságírók előtt.
A találkozó MTI-nek eljuttatott hangfelvétele szerint Orbán Viktor azt mondta: a feltörekvő világban tapasztalható termelési költségnövekedések és a Magyarországon kialakult termelési költségszint - ha ez utóbbi párosul pénzügyi fegyelemmel és munkaerőpiaci rugalmassággal - a termelési költségek tekintetében bármely országgal versenyképessé teheti Magyarországot. "Magyarországot versenyképessé akarom tenni még Kínával és Brazíliával is" - fogalmazott Orbán.
A miniszterelnök szerint Magyarország tette a legtöbbet a versenyképesség növelése érdekében 2010-ben: a kormány egyhavi nyugdíjcsökkentést hajtott végre, a nyugdíjkorhatárt 62-ről 65 évre emelték és zárolták a minisztériumi kiadásokat is, de a költségvetési hiány ezután még mindig 7,5 százalék volt. Ezért volt szükség a kormányfő szerint a bankadó, a szektorális adók és a nyugdíjreform bevezetésére. Ezek hatására a legfrissebb adatok szerint 3,8 százalék volt a 2010-es költségvetési hiány. Ebből a központi költségvetésé 3,3 százalék, a fennmaradó 0,5 százalék pedig az önkormányzatoké - mondta Orbán.
A kormányfő elsődleges célnak nevezte, hogy a ciklus végére - 2014-re - a mostani 80 százalékról 70-73 százalékra csökkenjen az államadósság, ennek első lépéseként 2011-ben Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen uniós tagállam, amely csökkenti az államadósságot.
Orbán szerint a következő évben "mintaértékű és külföldi országok számára is tanulságos strukturális átalakításokba" kezd a kormány például a nyugdíjrendszer, vagy az oktatás, a szakképzési rendszer esetében.
A soros magyar uniós elnökség kapcsán elmondta: akkor tekintené sikeresnek a magyar elnökség félévét, ha sikerülne módosítani az alapszerződést, megalkotni az állandó válságkezelési mechanizmusokat, ha megtörténne az EU-2020 stratégián belül a nemzeti reformprogramok összesítése, ha az energiacsúcson döntés születne a hiányzó energetikai interkonnektorokról, ha júniusig elkészülne a roma-stratégia és ha aláírnák a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását. Ezen kívül a miniszterelnök plusznak értékelné, ha sikerülne megegyezni Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról is.
A kormányfő "Európában ismert, de annál szigorúbb közpénzügyi fejezetet" szeretne az alkotmányba. Ennek célja, hogy korlátok közé szorítsa a költségvetési hiányt és az államadósság mértékét - legfeljebb 50 százalékra - és tisztázza a mechanizmust, hogy ha ezeket nem tartják be, akkor milyen alkotmányos mechanizmusok lépnek életbe. "Én személyesen ezen dolgozom, nem is állok rosszul" - mondta Orbán Viktor.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=143770
Magyarország azon európai országok közé tartozik, akinek még van esélye arra, hogy jelentősen újjászervezve saját államát versenyképessé váljon a termelés és a gazdasági növekedés tekintetében a világgazdaság feltörekvő régióival. Minden magyar gazdasági lépés ezt a célt szolgálja - mondta ma Orbán Viktor miniszterelnök külföldi újságírók előtt.
A találkozó MTI-nek eljuttatott hangfelvétele szerint Orbán Viktor azt mondta: a feltörekvő világban tapasztalható termelési költségnövekedések és a Magyarországon kialakult termelési költségszint - ha ez utóbbi párosul pénzügyi fegyelemmel és munkaerőpiaci rugalmassággal - a termelési költségek tekintetében bármely országgal versenyképessé teheti Magyarországot. "Magyarországot versenyképessé akarom tenni még Kínával és Brazíliával is" - fogalmazott Orbán.
A miniszterelnök szerint Magyarország tette a legtöbbet a versenyképesség növelése érdekében 2010-ben: a kormány egyhavi nyugdíjcsökkentést hajtott végre, a nyugdíjkorhatárt 62-ről 65 évre emelték és zárolták a minisztériumi kiadásokat is, de a költségvetési hiány ezután még mindig 7,5 százalék volt. Ezért volt szükség a kormányfő szerint a bankadó, a szektorális adók és a nyugdíjreform bevezetésére. Ezek hatására a legfrissebb adatok szerint 3,8 százalék volt a 2010-es költségvetési hiány. Ebből a központi költségvetésé 3,3 százalék, a fennmaradó 0,5 százalék pedig az önkormányzatoké - mondta Orbán.
A kormányfő elsődleges célnak nevezte, hogy a ciklus végére - 2014-re - a mostani 80 százalékról 70-73 százalékra csökkenjen az államadósság, ennek első lépéseként 2011-ben Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen uniós tagállam, amely csökkenti az államadósságot.
Orbán szerint a következő évben "mintaértékű és külföldi országok számára is tanulságos strukturális átalakításokba" kezd a kormány például a nyugdíjrendszer, vagy az oktatás, a szakképzési rendszer esetében.
A soros magyar uniós elnökség kapcsán elmondta: akkor tekintené sikeresnek a magyar elnökség félévét, ha sikerülne módosítani az alapszerződést, megalkotni az állandó válságkezelési mechanizmusokat, ha megtörténne az EU-2020 stratégián belül a nemzeti reformprogramok összesítése, ha az energiacsúcson döntés születne a hiányzó energetikai interkonnektorokról, ha júniusig elkészülne a roma-stratégia és ha aláírnák a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását. Ezen kívül a miniszterelnök plusznak értékelné, ha sikerülne megegyezni Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról is.
A kormányfő "Európában ismert, de annál szigorúbb közpénzügyi fejezetet" szeretne az alkotmányba. Ennek célja, hogy korlátok közé szorítsa a költségvetési hiányt és az államadósság mértékét - legfeljebb 50 százalékra - és tisztázza a mechanizmust, hogy ha ezeket nem tartják be, akkor milyen alkotmányos mechanizmusok lépnek életbe. "Én személyesen ezen dolgozom, nem is állok rosszul" - mondta Orbán Viktor.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=143770
