2011.01.13 10:36
Februárban több fontos, a költségvetés kiadási oldalát érintő intézkedést jelent be a kormány a reformcsomag keretében - derül ki a Wall Street Journal Orbán Viktorral készített interjújából. A magyar miniszterelnök elmondása szerint a lépések célja, hogy csökkenjenek a nyugdíjkiadásokra, a munkanélküli segélyekre és a gyógyszertámogatásokra kifizetett összeg. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a kormány vissza akarja fizetni a Nemzetközi Valutaalap hitelcsomagjából el nem költött részt.
Szorosabb integrációra törekszik az euróövezetben Orbán Viktor, miután kormánya átveszi a soros uniós elnökséget - derül ki a Wall Street Journal magyar miniszterelnökkel készített interjújából. Az egységes költségvetési politika hiányában sérülékeny marad az euró - hangsúlyozta a kormányfő, aki a magyar euróbevezetésről is beszélt. A miniszterelnök a gazdasági lapnak adott nyilatkozatában megemlítette a februárban várható reformprogramot is és kiadáscsökkentést ígért.
Meg kell védeni az eurót!
Meg kell védeni az eurót, különben a bizonytalanság az egész Európai Unióra átterjed - ismételte meg a kormányfő korábbi kijelentését a külföldi gazdasági napilapnak adott interjújában. Orbán Viktor szerint a legszigorúbb kiadási szabályokat az eurót használó tagállamokra kellene elfogadtatni, nem pedig azokra az országokra, akik még saját fizetőeszközzel rendelkezik.
Magyarország számára nem lenne valószerű, hogy az évtized vége előtt bevezetésre kerüljön a közös európai fizetőeszköz, az euró. Ma jobb nem bent lenni az eurózónában - tette hozzá. Észtország euróbevezetése kapcsán a kormányfő úgy fogalmazott, hogy a balti állam a legbátrabb uniós tagállam.
Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy csatlakozzon az euróövzethez. Ám Magyarország szándéka, miszerint bevezeti az eurót, nem kérdőjelezhető meg - emelte ki Orbán Viktor.
Mint ismert, a miniszterelnök tavaly év végén a Magyar Televízió Az Este című műsorában beszélt arról, hogy az évtized végénél hamarabb nem tűnik realitásnak az euróövezethez való csatlakozásunk.
Jönnek a kiadáscsökkentések
A miniszterelnök a napilapnak adott interjújában kiemelte, hogy kormánya februárban számos intézkedést fog bejelenteni, amelyek azt célozzák, hogy csökkenjen a nyugdíjakra, a munkanélküli segélyekre kifizetett összeg, és a gyógyszertámogatások is mérséklődjenek. A munkanélküliek számára járó nagylelkű és hosszan tartó jóléti juttatásoknak vége - fűzte hozzá Orbán Viktor, aki ugyanakkor nem adott arra becslést, hogy ezek az intézkedések körülbelül mekkora megtakarítással járhatnak.
Világossá kell tennünk, hogy senki sem mehet nyugdíjba a korhatár elérése előtt. Az állami nyugdíjalap nem fizethet ki annál többet, mint amennyit beszed - húzta alá a miniszterelnök.
A Dow Jones hírügynökség a szerdán készített interjúban elhangzottakról úgy számolt be, hogy "érkeznek a kiadáscsökkentések". A magyar kormány elkészíti az ígért hosszú távú költségvetési átalakításokat, amelyek kiadáscsökkentést is fognak tartalmazni annak érdekében, hogy erősödjön az ország hitelessége - idézi a hírügynökség Orbán Viktort.
A költségvetési fegyelem fontos. Amikor visszaállítjuk a pénzügyi fegyelmet, fontos számunkra, hogy csökkenjen az állami újraelosztás szintje. Bebizonyítjuk, hogy csökkentjük azt. Ezért úgy gondolom, hogy a költségvetés jó irányba fog menni - magyarázta a miniszterelnök.
Mik a részletek?
A Nemzetgazdasági Minisztérium javaslataira épülő átalakításokat a kormány szombaton fogja tárgyalni. Ezek érintik a nyugdíjrendszert, csökkentik a munkanélküli segélyt és a gyógyszertámogatásokat és megreformálják a költséges tömegközlekedést - mondta el Orbán Viktor.
Úgy tűnik, hogy a kormány részben valóban a gyógyszertámogatások lefaragására akar építeni. Matolcsy György decemberben azt közölte: a gyógyszerkasszánál 100 milliárdot lehetne megtakarítani.
Ahogyan arra korábban is kitértünk, konkrétumok hiányában nehéz megítélni a "megtakarítások" pontos hatását, mindenesetre jelzésértékű, hogy a kormánynál a gyógyszerkassza 30%-os csökkentése is napirenden van, ami további csapást jelentene a magyarországi gyógyszeriparnak. A hazai tőzsdén forgó gyógyszergyártó cégeknek (Richter, Egis) mindenesetre nem kedvez, hogy a bizonytalanság folyamatosan a levegőben lóg.
Az év második felében a kormány csökkenteni akarja a munkanélküli segély időtartamát, ugyanakkor közmunkát kínálna legalább azokon a területeken, ahol alig van munkalehetőség - fűzte hozzá a kormányfő, aki az ország egyik legnagyobb sikerének nevezte, hogy az ország képes magát a piacról finanszírozni.
A miniszterelnök megismételte azt a korábbi kijelentését is, miszerint Magyarország a jelenlegi 80%-ról 73-74% közelébe csökkenti a GDP-arányos államadósságát még az idei év első felében.
Ez a kijelentés azért érdekes, mert Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a minap úgy nyilatkozott, hogy 2013-ra éri el az államadósság-ráta a 73%-ot. Ez azt jelenti, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításának egyszeri adósságcsökkentő hatásán túl további mérséklést nem tervez a kormány. Ez még akkor is csak kedvezőtlen növekedési és kamatkörnyezet mellett jöhet össze, ha a GDP-arányos költségvetési hiány rátapad a 3 százalékra. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a kormány további hiánycsökkentést már nem tervez a ciklus hátralévő részében, vagyis a jelenleg érvényben lévő költségvetési szabályt (ami a reáladósságra ír elő csökkenést) nem tartjuk be. A költségvetésben meglévő determinációk miatt a kormánynak még a hiány 3 százalék alatt tartásához is erőteljes intézkedéseket kell hoznia.
Személyes célom, hogy az új alkotmányba tervezett nagyon erős közpénzügyi szabállyal megakadályozzuk a magyar emberek eladósodását. Vagyis amikor az adósság elér egy bizonyos szintet, akkor automatikusan intézkedéseket kell hozni, mint Lengyelországban vagy Németországban - fejtette ki Orbán Viktor utalva a múlt heti kijelentésére, miszerint a kormány alkotmányos adósságplafon bevezetését tervezi.
A lengyel adósságplafon bevezetése kapcsán fontos látni, hogy a szabály a nemzetközi tapasztalatok alapján nem kecsegtet sikerrel. A fiskális szabályok irodalma az egyszerű adósságszabályokat rugalmatlannak és elavultnak tartja, hiszen jellemzően nem ösztönöznek az eladósodottság tartós csökkentésére, inkább a limithez tapasztják az adósságszintet, lehetetlenné téve az anticiklikus gazdaságpolitikát rosszabb konjunkturális időszakban. A nem optimális gazdaságpolitikára kényszerítő szabályok pedig rendszerint fellazulnak, hitelességük elveszik.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a kormány vissza akarja fizetni a Nemzetközi Valutaalap hitelcsomagjából el nem költött részt, ami jelenleg az MNB tartalékában van, ezzel a miniszterelnök elmondása szerint tovább csökkenthető az eladósodottság.
Az eddig megtett intézkedésekről
Arra kényszerítettem a magyar gazdaságot, hogy 3,8%-os költségvetési hiányt produkáljon 2010-ben, ami nem volt méltányos az országnak. De el kellett fogadnom, mert ezt örököltem - hangsúlyozta Orbán.
A külföldi vállalatoknak jogosak azok a kérései, hogy a válságadóknak 3 év után meg kell szűnniük. Remélem, hogy képes leszek ezeket az adókat kivezetni, ha az ország sikeres lesz - nyilatkozta a kormányfő. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője tegnap megerősítette, hogy a hazai vállalati különadókkal ideiglenes jelleggel, 2012 végéig számol a kormány.
Nem szeretném alacsonyabb szintre csökkentei az államháztartás hiányát a 3%-os szintnél, a 3% megfelelő (a GDP arányában), de nagyon óvatosak kell lennünk azzal, hogy miként csökkentjük a deficitet, mivel az elsődleges egyenleg már jelenleg is többletet mutat - magyarázta a kormányfő.
Arra is tekintettel kell lennünk, hogy fennmaradjon a növekedés. Nem vagyok annak a híve, hogy a magasabb hiánnyal növeljük a GDP-növekedést. Nem kedvelem ezt - hangsúlyozta Orbán Viktor. De egy bizonyos szinten tartani a költségvetés hiányát és ezután növekedést generálni, ez az, amit szeretek - fűzte hozzá.
A forint árfolyama a legbonyolultabb dolog
Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökség beszámolója szerint beszélt arról is, hogy a magyar döntéshozók keze meg van kötve, amikor a forint árfolyamának megfelelő szintje kerül szóba. A magyar háztartások és az exportőrök ugyanis ellentétes érdekekkel rendelkeznek - tette hozzá.
A magyar valuta értéke a legbonyolultabb dolog - jelentette ki Orbán Viktor, aki azt is hozzátette, hogy egymillió magyar háztartás adósodott el külföldi devizában. Így lehet egy álmunk arról, hogy milyen monetáris politika lenne jó az export számára, ám ez ellentétes az eladósodott háztartások érdekével - érzékeltette a problémás helyzetet a kormányfő, aki nem beszélt konkrét kívánatos árfolyamszintről.
A Dow Jones hírügynökség értékelése szerint a miniszterelnök fenti, monetáris politikával kapcsolatos kijelentése mérsékelheti azokat befektetői aggodalmakat, miszerint a Monetáris Tanács összetételének márciusi változása extrém laza politikához vezetne.
A jegybank függetlenségéről
A központi bank a magyar állam független testülete. A függetlenség azonban nem azt jelenti, hogy a jegybank nem része a rendszernek - fogalmazta meg véleményét az MNB-ről Orbán Viktor.
Nagyon bonyolult és kiegyensúlyozott viszony, de tiszteletben kell tartanunk, mert a pénzügypolitikáról nyilatkozó politikusok hosszabb távon rosszat tesznek az országnak. Mind európai, mind országos szinten a legbonyolultabb feladat a központi bank kezelése - magyarázta.
Miről is szól a februári csomag?
Mint ismert, a tervek szerint a kormány február végén fog előállni azzal a reformcsomaggal, amelyektől a piacok azt várják, hogy eloszlatja a magyar költségvetés közép távú kilátásaival kapcsolatos aggodalmakat. Tegnap Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára azt mondta: mielőbb ismertetni kell a kormány reformterveit, hogy tartósan finanszírozható legyen a magyar államadósság.
A kormány először november közepén tett ígéretet arra, hogy 2011 tavaszán előáll egy reformcsomaggal. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter november közepén, költségvetésről szóló expozéjában úgy fogalmazott, hogy a kormány 2011-re "növekedési és stabilitási" programot tesz le az asztalra. A szerkezeti reformok mélységeit, ütemezését 2011 tavaszán várt dokumentumban fogjuk megadni, abban fog szerepelni, hogy mitől mennyi megtakarítást várunk - emelte ki Matolcsy György.
Egy héttel később a tárcavezető már számokat is közölt a "csomagról". Akkori tájékoztatása szerint a strukturális reformokat februárban jelenti be a kormány, amelyektől összesen 600-800 milliárd forint megtakarítást remél.
Nagyon várják a piacok a februári bejelentéseket
Korábban Sörös Csaba, a TakarékBank elemzője mutatott rá arra, hogy az ország hitelminősítésével kapcsolatos képlet elég egyszerűvé vált. Amennyiben a februárra ígért hosszú távú, strukturális kiadáscsökkentő reformok nem győzik meg a piacokat (mondjuk csak minimális kiigazítást fognak tartalmazni) akkor elkerülhetetlen lesz a bóvli kategória - figyelmeztetett.
A CIB Bank elemzői szerint arra van szükség, hogy a kormány hogy ne okozzon csalódást a februárra ígért reformcsomaggal és ne kockáztassa meg az ország 'bóvli' kategóriába történő leminősítését.
A BNP Paribas londoni közgazdászai pesszimistán közelítik meg a kérdést. Január elején kiadott kommentárjukban ugyanis azt írták, hogy komoly kétségeik vannak abban, hogy a magyar kormány februárban fajsúlyos intézkedéseket jelent be.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=144032
Februárban több fontos, a költségvetés kiadási oldalát érintő intézkedést jelent be a kormány a reformcsomag keretében - derül ki a Wall Street Journal Orbán Viktorral készített interjújából. A magyar miniszterelnök elmondása szerint a lépések célja, hogy csökkenjenek a nyugdíjkiadásokra, a munkanélküli segélyekre és a gyógyszertámogatásokra kifizetett összeg. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a kormány vissza akarja fizetni a Nemzetközi Valutaalap hitelcsomagjából el nem költött részt.
Szorosabb integrációra törekszik az euróövezetben Orbán Viktor, miután kormánya átveszi a soros uniós elnökséget - derül ki a Wall Street Journal magyar miniszterelnökkel készített interjújából. Az egységes költségvetési politika hiányában sérülékeny marad az euró - hangsúlyozta a kormányfő, aki a magyar euróbevezetésről is beszélt. A miniszterelnök a gazdasági lapnak adott nyilatkozatában megemlítette a februárban várható reformprogramot is és kiadáscsökkentést ígért.
Meg kell védeni az eurót!
Meg kell védeni az eurót, különben a bizonytalanság az egész Európai Unióra átterjed - ismételte meg a kormányfő korábbi kijelentését a külföldi gazdasági napilapnak adott interjújában. Orbán Viktor szerint a legszigorúbb kiadási szabályokat az eurót használó tagállamokra kellene elfogadtatni, nem pedig azokra az országokra, akik még saját fizetőeszközzel rendelkezik.
Magyarország számára nem lenne valószerű, hogy az évtized vége előtt bevezetésre kerüljön a közös európai fizetőeszköz, az euró. Ma jobb nem bent lenni az eurózónában - tette hozzá. Észtország euróbevezetése kapcsán a kormányfő úgy fogalmazott, hogy a balti állam a legbátrabb uniós tagállam.
Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy csatlakozzon az euróövzethez. Ám Magyarország szándéka, miszerint bevezeti az eurót, nem kérdőjelezhető meg - emelte ki Orbán Viktor.
Mint ismert, a miniszterelnök tavaly év végén a Magyar Televízió Az Este című műsorában beszélt arról, hogy az évtized végénél hamarabb nem tűnik realitásnak az euróövezethez való csatlakozásunk.
Jönnek a kiadáscsökkentések
A miniszterelnök a napilapnak adott interjújában kiemelte, hogy kormánya februárban számos intézkedést fog bejelenteni, amelyek azt célozzák, hogy csökkenjen a nyugdíjakra, a munkanélküli segélyekre kifizetett összeg, és a gyógyszertámogatások is mérséklődjenek. A munkanélküliek számára járó nagylelkű és hosszan tartó jóléti juttatásoknak vége - fűzte hozzá Orbán Viktor, aki ugyanakkor nem adott arra becslést, hogy ezek az intézkedések körülbelül mekkora megtakarítással járhatnak.
Világossá kell tennünk, hogy senki sem mehet nyugdíjba a korhatár elérése előtt. Az állami nyugdíjalap nem fizethet ki annál többet, mint amennyit beszed - húzta alá a miniszterelnök.
A Dow Jones hírügynökség a szerdán készített interjúban elhangzottakról úgy számolt be, hogy "érkeznek a kiadáscsökkentések". A magyar kormány elkészíti az ígért hosszú távú költségvetési átalakításokat, amelyek kiadáscsökkentést is fognak tartalmazni annak érdekében, hogy erősödjön az ország hitelessége - idézi a hírügynökség Orbán Viktort.
A költségvetési fegyelem fontos. Amikor visszaállítjuk a pénzügyi fegyelmet, fontos számunkra, hogy csökkenjen az állami újraelosztás szintje. Bebizonyítjuk, hogy csökkentjük azt. Ezért úgy gondolom, hogy a költségvetés jó irányba fog menni - magyarázta a miniszterelnök.
Mik a részletek?
A Nemzetgazdasági Minisztérium javaslataira épülő átalakításokat a kormány szombaton fogja tárgyalni. Ezek érintik a nyugdíjrendszert, csökkentik a munkanélküli segélyt és a gyógyszertámogatásokat és megreformálják a költséges tömegközlekedést - mondta el Orbán Viktor.
Úgy tűnik, hogy a kormány részben valóban a gyógyszertámogatások lefaragására akar építeni. Matolcsy György decemberben azt közölte: a gyógyszerkasszánál 100 milliárdot lehetne megtakarítani.
Ahogyan arra korábban is kitértünk, konkrétumok hiányában nehéz megítélni a "megtakarítások" pontos hatását, mindenesetre jelzésértékű, hogy a kormánynál a gyógyszerkassza 30%-os csökkentése is napirenden van, ami további csapást jelentene a magyarországi gyógyszeriparnak. A hazai tőzsdén forgó gyógyszergyártó cégeknek (Richter, Egis) mindenesetre nem kedvez, hogy a bizonytalanság folyamatosan a levegőben lóg.
Az év második felében a kormány csökkenteni akarja a munkanélküli segély időtartamát, ugyanakkor közmunkát kínálna legalább azokon a területeken, ahol alig van munkalehetőség - fűzte hozzá a kormányfő, aki az ország egyik legnagyobb sikerének nevezte, hogy az ország képes magát a piacról finanszírozni.
A miniszterelnök megismételte azt a korábbi kijelentését is, miszerint Magyarország a jelenlegi 80%-ról 73-74% közelébe csökkenti a GDP-arányos államadósságát még az idei év első felében.
Ez a kijelentés azért érdekes, mert Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a minap úgy nyilatkozott, hogy 2013-ra éri el az államadósság-ráta a 73%-ot. Ez azt jelenti, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításának egyszeri adósságcsökkentő hatásán túl további mérséklést nem tervez a kormány. Ez még akkor is csak kedvezőtlen növekedési és kamatkörnyezet mellett jöhet össze, ha a GDP-arányos költségvetési hiány rátapad a 3 százalékra. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a kormány további hiánycsökkentést már nem tervez a ciklus hátralévő részében, vagyis a jelenleg érvényben lévő költségvetési szabályt (ami a reáladósságra ír elő csökkenést) nem tartjuk be. A költségvetésben meglévő determinációk miatt a kormánynak még a hiány 3 százalék alatt tartásához is erőteljes intézkedéseket kell hoznia.
Személyes célom, hogy az új alkotmányba tervezett nagyon erős közpénzügyi szabállyal megakadályozzuk a magyar emberek eladósodását. Vagyis amikor az adósság elér egy bizonyos szintet, akkor automatikusan intézkedéseket kell hozni, mint Lengyelországban vagy Németországban - fejtette ki Orbán Viktor utalva a múlt heti kijelentésére, miszerint a kormány alkotmányos adósságplafon bevezetését tervezi.
A lengyel adósságplafon bevezetése kapcsán fontos látni, hogy a szabály a nemzetközi tapasztalatok alapján nem kecsegtet sikerrel. A fiskális szabályok irodalma az egyszerű adósságszabályokat rugalmatlannak és elavultnak tartja, hiszen jellemzően nem ösztönöznek az eladósodottság tartós csökkentésére, inkább a limithez tapasztják az adósságszintet, lehetetlenné téve az anticiklikus gazdaságpolitikát rosszabb konjunkturális időszakban. A nem optimális gazdaságpolitikára kényszerítő szabályok pedig rendszerint fellazulnak, hitelességük elveszik.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a kormány vissza akarja fizetni a Nemzetközi Valutaalap hitelcsomagjából el nem költött részt, ami jelenleg az MNB tartalékában van, ezzel a miniszterelnök elmondása szerint tovább csökkenthető az eladósodottság.
Az eddig megtett intézkedésekről
Arra kényszerítettem a magyar gazdaságot, hogy 3,8%-os költségvetési hiányt produkáljon 2010-ben, ami nem volt méltányos az országnak. De el kellett fogadnom, mert ezt örököltem - hangsúlyozta Orbán.
A külföldi vállalatoknak jogosak azok a kérései, hogy a válságadóknak 3 év után meg kell szűnniük. Remélem, hogy képes leszek ezeket az adókat kivezetni, ha az ország sikeres lesz - nyilatkozta a kormányfő. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője tegnap megerősítette, hogy a hazai vállalati különadókkal ideiglenes jelleggel, 2012 végéig számol a kormány.
Nem szeretném alacsonyabb szintre csökkentei az államháztartás hiányát a 3%-os szintnél, a 3% megfelelő (a GDP arányában), de nagyon óvatosak kell lennünk azzal, hogy miként csökkentjük a deficitet, mivel az elsődleges egyenleg már jelenleg is többletet mutat - magyarázta a kormányfő.
Arra is tekintettel kell lennünk, hogy fennmaradjon a növekedés. Nem vagyok annak a híve, hogy a magasabb hiánnyal növeljük a GDP-növekedést. Nem kedvelem ezt - hangsúlyozta Orbán Viktor. De egy bizonyos szinten tartani a költségvetés hiányát és ezután növekedést generálni, ez az, amit szeretek - fűzte hozzá.
A forint árfolyama a legbonyolultabb dolog
Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökség beszámolója szerint beszélt arról is, hogy a magyar döntéshozók keze meg van kötve, amikor a forint árfolyamának megfelelő szintje kerül szóba. A magyar háztartások és az exportőrök ugyanis ellentétes érdekekkel rendelkeznek - tette hozzá.
A magyar valuta értéke a legbonyolultabb dolog - jelentette ki Orbán Viktor, aki azt is hozzátette, hogy egymillió magyar háztartás adósodott el külföldi devizában. Így lehet egy álmunk arról, hogy milyen monetáris politika lenne jó az export számára, ám ez ellentétes az eladósodott háztartások érdekével - érzékeltette a problémás helyzetet a kormányfő, aki nem beszélt konkrét kívánatos árfolyamszintről.
A Dow Jones hírügynökség értékelése szerint a miniszterelnök fenti, monetáris politikával kapcsolatos kijelentése mérsékelheti azokat befektetői aggodalmakat, miszerint a Monetáris Tanács összetételének márciusi változása extrém laza politikához vezetne.
A jegybank függetlenségéről
A központi bank a magyar állam független testülete. A függetlenség azonban nem azt jelenti, hogy a jegybank nem része a rendszernek - fogalmazta meg véleményét az MNB-ről Orbán Viktor.
Nagyon bonyolult és kiegyensúlyozott viszony, de tiszteletben kell tartanunk, mert a pénzügypolitikáról nyilatkozó politikusok hosszabb távon rosszat tesznek az országnak. Mind európai, mind országos szinten a legbonyolultabb feladat a központi bank kezelése - magyarázta.
Miről is szól a februári csomag?
Mint ismert, a tervek szerint a kormány február végén fog előállni azzal a reformcsomaggal, amelyektől a piacok azt várják, hogy eloszlatja a magyar költségvetés közép távú kilátásaival kapcsolatos aggodalmakat. Tegnap Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára azt mondta: mielőbb ismertetni kell a kormány reformterveit, hogy tartósan finanszírozható legyen a magyar államadósság.
A kormány először november közepén tett ígéretet arra, hogy 2011 tavaszán előáll egy reformcsomaggal. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter november közepén, költségvetésről szóló expozéjában úgy fogalmazott, hogy a kormány 2011-re "növekedési és stabilitási" programot tesz le az asztalra. A szerkezeti reformok mélységeit, ütemezését 2011 tavaszán várt dokumentumban fogjuk megadni, abban fog szerepelni, hogy mitől mennyi megtakarítást várunk - emelte ki Matolcsy György.
Egy héttel később a tárcavezető már számokat is közölt a "csomagról". Akkori tájékoztatása szerint a strukturális reformokat februárban jelenti be a kormány, amelyektől összesen 600-800 milliárd forint megtakarítást remél.
Nagyon várják a piacok a februári bejelentéseket
Korábban Sörös Csaba, a TakarékBank elemzője mutatott rá arra, hogy az ország hitelminősítésével kapcsolatos képlet elég egyszerűvé vált. Amennyiben a februárra ígért hosszú távú, strukturális kiadáscsökkentő reformok nem győzik meg a piacokat (mondjuk csak minimális kiigazítást fognak tartalmazni) akkor elkerülhetetlen lesz a bóvli kategória - figyelmeztetett.
A CIB Bank elemzői szerint arra van szükség, hogy a kormány hogy ne okozzon csalódást a februárra ígért reformcsomaggal és ne kockáztassa meg az ország 'bóvli' kategóriába történő leminősítését.
A BNP Paribas londoni közgazdászai pesszimistán közelítik meg a kérdést. Január elején kiadott kommentárjukban ugyanis azt írták, hogy komoly kétségeik vannak abban, hogy a magyar kormány februárban fajsúlyos intézkedéseket jelent be.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=144032
