2010.03.19 16:30
A választási győzelmet követően júniusban egy 2-3 éves futamidejű, elővigyázatossági jellegű hitelkeret megkötéséről kezdhet tárgyalásokat a nemzetközi közösséggel a Fidesz - jelezte egy ma délutáni interjúban a Reuters-nek Matolcsy György. A Fidesz-kormány gazdaság miniszteri posztjának legnagyobb esélyese azt is elmondta, hogy a legnagyobb veszély a magyar gazdaságra nézve az, ha beragad az ország egy 1-2%-os potencinális GDP-növekedési állapotba, ezért - a nemzetközi szervezetek rábólintása esetén - jövő januártól egy 3 éves gazdasági programot indíthat majd az új kormány. Ebben lesz egy várhatóan 3 éves, átfogó adócsökkentési program és szerkezeti reformok sorozata is. A program tartalmáról bővebben nem beszélt a gazdaságpolitikus.
Matolcsy azonban elmondta: az új kormány nem hagyná, hogy az idei GDP-arányos államháztartási hiány 6.5% fölé emelkedjen. Ha mégis efelé tartanának a folyamatok, akkor szigorító lépéseket tennének még idén évközben. Az idei hivatalos államháztartási hiánycél 3.8%, amelynek esetleges emeléséről az utóbbi napokban már Oszkó Péter pénzügyminiszter is beszélt.
Matolcsy legfeljebb 6.5%-os idei deficit mértékre vonatkozó jelzése abból a szempontból érdekes, (miközben megnyugtató), hogy korábban rendre 7-8% körüli/feletti deficit "jóslatokat" fogalmaztak meg a párt vezető gazdaságpolitikusai.
Matolcsy meglátása szerint egy 4.5-6.5% közötti tartományba eső idei államháztartási hiányt még biztonsággal finanszírozni lehetne a piacról. Jelzése szerint ugyanis a Nemzetközi Valutaalappal (és az Európai Bizottsággal) egy ún. elővigyázatossági készenléti hitelkeretről (precautionary standby agreement, prec. SBA) egyezhet majd meg az új kormány várhatóan szeptember körül, amely hitelkeretből nem szeretnének ténylegesen lehívni és felhasználni pénzt. A jelenlegi hitelkeret október elejéig hívható le.
Az ún. elővigyázatossági készenléti hitelkeret egyik jellegzetessége, hogy miközben a hitelkeret rendelkezésre áll, azt nem kell meghatározott időközönként lehívni, hanem csak szükség esetén, viszont demonstrálja a befektetők felé a pénzügyi biztonságot, a hitellehetőség gyors elérhetőségét. Ilyen jellegű hitelmegállapodása volt már a '90-es években Magyarországnak az IMF felől, és akkor nem volt szükség a hitelkeret lehívására. Jelenleg egy nornál készenléti hitelmegállapodás fut az IMF-fel, amelynek keretében negyedévente döntött az ország a szervezetekkel való egyeztetés után arról, hogy lehívjunk-e forrást. Az utóbbi negyedévekben hitellehívásra már nem került sor a nemzetközi szervezetektől.
A 2008 őszén megszerzett nemzetközi hitelcsomagból idáig összesen 14.2 milliárd eurónyi forrást hívott le Magyarország, azaz adott még kb. 5.3 milliárd eurónyi keret, illetve a lehívott pénzekből a Portfolio.hu kalkuláció szerint mintegy 6 milliárd eurónyi rész még nem került felhasználásra, illetve újra felszabadult, vagy mobilizálható. Ez az összeg úgy jön össze, hogy az Államadósság Kezelő Központ az adósságfinanszírozásra lehívott keretből az idénre elkülönített 3 milliárd eurónyi részt még egyáltalán nem használta fel, emellett az OTP Bank napokon belül teljesen visszafizeti az 1.4 milliárd eurónyi hitelt, az FHB pedig a 30 milliárd forintnyi tőkeemelésre kapott összeget. Emellett a Magyar Nemzeti Bank is lehívott egy 1.4 milliárd eurónyi hitelrészt tavaly júniusban, igaz az nem adósságfinanszírozásra, illetve bankmentésre, hanem kizárólag a nemzetközi tartalékok emelésére volt felhasználható.
A volt és leendő gazdasági miniszter szerint a 2011 januárjától elinduló három éves adócsökkentési program keretében egyes adónemek megszűnnek, a megmaradók közül pedig főként a jövedelem és a foglalkoztatást terhelő adók jelentősen mérséklődnek. Egyszerűsödne az adórendszer és szélesedne az adófizetői kör is - érzékeltette az adóreform irányait Matolcsy, aki szerint emellett is képesnek kell lennie majd az új kormánynak évente a GDP 0.5-1.0%-pontjával mérsékelni az államháztartási hiányt. Szavai szerint az nem lenne nagy "tragédia", ha 2012 végére még nem sikerülne a hiányt a maastrcihti kritériumok között előírt 3%-os szint alá szorítani. Szavai szerint 2013-ra már fenntartható pályára állna a magyar gazdaság, több foglalkoztatott lesz majd és beérhetnek majd a reformok gyümölcsei.
Érdemes megjegyezni, hogy a jelenleg érvényben lévő megállapodás szerint az Európai Bizottság csak 2011 végéig adott haladékot Magyarországnak arra, hogy a 3%-os limit alá csökkentse a hiányt, azaz a Fidesz stratégiája, feltehetően nem megalapozatlanul, abből indul ki, hogy az uniós döntéshozók majd belemennek a deficitelőírás további egy-két évvel csúszó teljesítésébe. A térségi, illetve a fejlett nyugat-európai országok következő évekbeli államháztartási hiánypáláyjából kiindulva ez valószínűleg nem a realitásoktól elszakadó feltételezés. Azt is látni kell azonban, hogy minél később teljesítjük a 3% alatti hiánykritériumot, annál később válhat reálissá az euróbevezetés.
A gazdaságpolitikus elmondása szerint - a Fidesz vezetőinek korábbi ígéretével ellentétben - nem mostanában fog megjelölni euróbevezetési céldátumot a leendő kormány, azt legkésőbb 2013-ig teszi majd meg.
Matolcsy az euróbevezetési céldátum későbbi megjelölését nem a magyar gazdasági pályát övező bizonytalanságokkal, hanem inkább külső okokkal igyekezett megmagyarázni. Szavai szerint a görög adósságválság tovagyűrűző hatásai miatt az egész eurózóna jövőjét is számos kérdőjel övezi, megváltozott tehát a világ, de a Fidesz törekvése (az euró magyarországi bevezetése) nem. Matolcsy szerint addig, amíg nem tudunk választ adni a most az eurózónával kapcsolatban felmerült kérdésekre, addig arra sem tudunk igazán választ adni, hogy mi is áll Magyarország érdekében: a nagyon gyors euróbevezetés, vagy egy 2015-2016 körüli, a megváltozó körülményekhez igazodó pénzcsere.
A választási győzelmet követően júniusban egy 2-3 éves futamidejű, elővigyázatossági jellegű hitelkeret megkötéséről kezdhet tárgyalásokat a nemzetközi közösséggel a Fidesz - jelezte egy ma délutáni interjúban a Reuters-nek Matolcsy György. A Fidesz-kormány gazdaság miniszteri posztjának legnagyobb esélyese azt is elmondta, hogy a legnagyobb veszély a magyar gazdaságra nézve az, ha beragad az ország egy 1-2%-os potencinális GDP-növekedési állapotba, ezért - a nemzetközi szervezetek rábólintása esetén - jövő januártól egy 3 éves gazdasági programot indíthat majd az új kormány. Ebben lesz egy várhatóan 3 éves, átfogó adócsökkentési program és szerkezeti reformok sorozata is. A program tartalmáról bővebben nem beszélt a gazdaságpolitikus.
Matolcsy azonban elmondta: az új kormány nem hagyná, hogy az idei GDP-arányos államháztartási hiány 6.5% fölé emelkedjen. Ha mégis efelé tartanának a folyamatok, akkor szigorító lépéseket tennének még idén évközben. Az idei hivatalos államháztartási hiánycél 3.8%, amelynek esetleges emeléséről az utóbbi napokban már Oszkó Péter pénzügyminiszter is beszélt.
Matolcsy legfeljebb 6.5%-os idei deficit mértékre vonatkozó jelzése abból a szempontból érdekes, (miközben megnyugtató), hogy korábban rendre 7-8% körüli/feletti deficit "jóslatokat" fogalmaztak meg a párt vezető gazdaságpolitikusai.
Matolcsy meglátása szerint egy 4.5-6.5% közötti tartományba eső idei államháztartási hiányt még biztonsággal finanszírozni lehetne a piacról. Jelzése szerint ugyanis a Nemzetközi Valutaalappal (és az Európai Bizottsággal) egy ún. elővigyázatossági készenléti hitelkeretről (precautionary standby agreement, prec. SBA) egyezhet majd meg az új kormány várhatóan szeptember körül, amely hitelkeretből nem szeretnének ténylegesen lehívni és felhasználni pénzt. A jelenlegi hitelkeret október elejéig hívható le.
Az ún. elővigyázatossági készenléti hitelkeret egyik jellegzetessége, hogy miközben a hitelkeret rendelkezésre áll, azt nem kell meghatározott időközönként lehívni, hanem csak szükség esetén, viszont demonstrálja a befektetők felé a pénzügyi biztonságot, a hitellehetőség gyors elérhetőségét. Ilyen jellegű hitelmegállapodása volt már a '90-es években Magyarországnak az IMF felől, és akkor nem volt szükség a hitelkeret lehívására. Jelenleg egy nornál készenléti hitelmegállapodás fut az IMF-fel, amelynek keretében negyedévente döntött az ország a szervezetekkel való egyeztetés után arról, hogy lehívjunk-e forrást. Az utóbbi negyedévekben hitellehívásra már nem került sor a nemzetközi szervezetektől.
A 2008 őszén megszerzett nemzetközi hitelcsomagból idáig összesen 14.2 milliárd eurónyi forrást hívott le Magyarország, azaz adott még kb. 5.3 milliárd eurónyi keret, illetve a lehívott pénzekből a Portfolio.hu kalkuláció szerint mintegy 6 milliárd eurónyi rész még nem került felhasználásra, illetve újra felszabadult, vagy mobilizálható. Ez az összeg úgy jön össze, hogy az Államadósság Kezelő Központ az adósságfinanszírozásra lehívott keretből az idénre elkülönített 3 milliárd eurónyi részt még egyáltalán nem használta fel, emellett az OTP Bank napokon belül teljesen visszafizeti az 1.4 milliárd eurónyi hitelt, az FHB pedig a 30 milliárd forintnyi tőkeemelésre kapott összeget. Emellett a Magyar Nemzeti Bank is lehívott egy 1.4 milliárd eurónyi hitelrészt tavaly júniusban, igaz az nem adósságfinanszírozásra, illetve bankmentésre, hanem kizárólag a nemzetközi tartalékok emelésére volt felhasználható.
A volt és leendő gazdasági miniszter szerint a 2011 januárjától elinduló három éves adócsökkentési program keretében egyes adónemek megszűnnek, a megmaradók közül pedig főként a jövedelem és a foglalkoztatást terhelő adók jelentősen mérséklődnek. Egyszerűsödne az adórendszer és szélesedne az adófizetői kör is - érzékeltette az adóreform irányait Matolcsy, aki szerint emellett is képesnek kell lennie majd az új kormánynak évente a GDP 0.5-1.0%-pontjával mérsékelni az államháztartási hiányt. Szavai szerint az nem lenne nagy "tragédia", ha 2012 végére még nem sikerülne a hiányt a maastrcihti kritériumok között előírt 3%-os szint alá szorítani. Szavai szerint 2013-ra már fenntartható pályára állna a magyar gazdaság, több foglalkoztatott lesz majd és beérhetnek majd a reformok gyümölcsei.
Érdemes megjegyezni, hogy a jelenleg érvényben lévő megállapodás szerint az Európai Bizottság csak 2011 végéig adott haladékot Magyarországnak arra, hogy a 3%-os limit alá csökkentse a hiányt, azaz a Fidesz stratégiája, feltehetően nem megalapozatlanul, abből indul ki, hogy az uniós döntéshozók majd belemennek a deficitelőírás további egy-két évvel csúszó teljesítésébe. A térségi, illetve a fejlett nyugat-európai országok következő évekbeli államháztartási hiánypáláyjából kiindulva ez valószínűleg nem a realitásoktól elszakadó feltételezés. Azt is látni kell azonban, hogy minél később teljesítjük a 3% alatti hiánykritériumot, annál később válhat reálissá az euróbevezetés.
A gazdaságpolitikus elmondása szerint - a Fidesz vezetőinek korábbi ígéretével ellentétben - nem mostanában fog megjelölni euróbevezetési céldátumot a leendő kormány, azt legkésőbb 2013-ig teszi majd meg.
Matolcsy az euróbevezetési céldátum későbbi megjelölését nem a magyar gazdasági pályát övező bizonytalanságokkal, hanem inkább külső okokkal igyekezett megmagyarázni. Szavai szerint a görög adósságválság tovagyűrűző hatásai miatt az egész eurózóna jövőjét is számos kérdőjel övezi, megváltozott tehát a világ, de a Fidesz törekvése (az euró magyarországi bevezetése) nem. Matolcsy szerint addig, amíg nem tudunk választ adni a most az eurózónával kapcsolatban felmerült kérdésekre, addig arra sem tudunk igazán választ adni, hogy mi is áll Magyarország érdekében: a nagyon gyors euróbevezetés, vagy egy 2015-2016 körüli, a megváltozó körülményekhez igazodó pénzcsere.
(forrás: pordtfolio.hu)
